Nyomtatás
2015. Február 21., Szombat 21:01

A bresciai hiéna élete

Írta:  OB
Értékelés:
(3 szavazat)
Az 1848-1849-es szabadságharc egyik leggyűlöltebb alakja Haynau volt, aki egy éves rémuralma miatt a magyar történelem egyik legutálatosabb alakjává vált. Nemcsak hazánkban, hanem Európa más országaiban is hírhedtté vált kegyetlenségéről.

hiena 1

Az Európa-szerte megvetett osztrák táborszernagy, Julius Haynau 1786. október 4-én IX. Vilmos hessen-kasseli tartománygróf és Rebecca Richter, zsidó patikuslány törvénytelen fiaként látta meg a napvilágot.

Mivel az apa elismerte az újszülöttet fiának, örökölhette nevét, és a vele járó előjogokat, például a bárói címet és a birtokot.

Haynau ifjú korában a katonai pályát választotta, 1801-től aktívan részt vett a napóleoni háborúkban és korán kitűnt tehetségével. Egészen a tábornoki rangig küzdötte fel magát. Haynau azonban nem katonai tudásáról, hanem kegyetlen természetéről híresült el.

1847-ben nyugdíjba vonult, ám az 1848. évi forradalmak elleni fegyveres harcra jelentkezett az udvarnál akit aztán az észak-itáliai forradalom leverésére küldtek. 1849. március 31-én vérbe fojtotta a bresciai lázadást, állítólag olyan kegyetlenül járt el a helyi lakosokkal és katonákkal, hogy akkor kapta a „bresciai hiéna" csúfnevet. Nagy mészárlást végzett a katonák között, a civil nők egy részét pedig nyilvánosan megvesszőztette. Tette nagy nemzetközi felháborodást vont maga után, Joseph Wenzel Radetzky tábornagy viszont levélben köszönte meg Haynau határozott fellépését. Jutalmul 1849. május 30-án Haynaut nevezték ki Welden helyébe az Itálián kívüli császári haderők főparancsnokának.

Vérengzés hazánkban

Ferenc József, az illegitim úton hatalomra ültetett király és osztrák császár az orosz segítséggel levert 1848-1849-es magyar szabadságharcban részt vevőket kegyetlen módon akarta megbüntetni, hiába kérte I. Miklós orosz cár, hogy legyen irgalmas velük.

Ferenc József véres bosszút akart állni a magyarokon, ezért teljhatalommal felruházta a vérengzéseiről elhíresült Haynaut, hogy büntesse meg a magyar honvédeket és katonákat, de ne kímélje a civil lakosságot sem. Haynau már az augusztus 13-i világi fegyverletétel után munkába állt, kegyetlenkedései révén több tucat magyar katonatisztet börtönöztek be vagy küldtek a halálba. A forradalmat dicsőítő költőket, irodalmárokat várbörtönökbe küldte. A becslések szerint százak kerültek Kufstein, Munkács, Olmütz, stb. várbörtöneibe. A legnagyobb nemzetközi felháborodást az aradi vértanúk, valamint a törvényesen, a király által kinevezett Batthyány miniszterelnök kivégzése okozta Európa-szerte. Ez még megbízóját, Ferenc Józsefet is óvatosságra intette, de a gyűlölt tábornokot csak 1850. július 8-án hívta vissza a császár.

A kegyetlenség jutalma

Ferenc József busásan hálálta meg a vérengző Haynau működését, 400 ezer gulden jutalmat kapott egy éves rémuralmáért. Haynau ebből Szatmár megyében vásárolt magának birtokot és kisebb-nagyobb megszakításokkal ott élt haláláig, 1853. március 14-ig.

Külföldi utálat

Különös, hogy Szatmárban nem bántalmazták a helyiek korábbi kegyetlenkedéséért. Külföldön azonban többször is pórul járt. Angliai utazása során, Londonban egy munkásgyűlés két résztvevője felismerte és megverte, a híradások szerint az „Ezt Aradért kapod!" felkiáltások közben. Brüsszelben sem járt jobban, ott pedig az itáliai nők korbácsolását vetették szemére. Párizsban is alig tudott elmenekülni, annyira utálták tettei miatt. A német nyelvterületeken, Berlinben azonban ünnepelték a véres kezű tábornokot, Bécsben pedig díszpolgárrá avatták.

Egy különös mítosz

A közutálatnak örvendő Haynau 1853. március 14-én hunyt el, valószínűleg agy - és tüdővérzésben. Az utókor azonban nem tudta elfogadni, hogy természetes halállal halt meg, ezért hamarosan egy különös mítosz kapott szárnyra, miszerint nem tudták megállapítani halálának okát, ezért elrendelték nála a boncolást, amit a koponya felnyitásával kezdtek. Állítólag az orvosok akkor vették észre, hogy Haynau agya még lüktet, ami arra utalt, hogy akkor még élt. Az egyik orvos állítólag beledöfött az agyába, így szabadultak meg a bresciai hiénától. A monda ugyan nem igaz, de a történet jól mutatja, hogy milyen közutálatnak örvendett Haynau.

OB

A témához kapcsolódó írás : „Ezt Aradért kapod!" →

Megjelent: 2445 alkalommal

Kapcsolódó elemek

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés