Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2020Oct28

2009. December 15., Kedd 01:44

A yarmouth-i rovásírásos kő

Friedrich Klára: A Yarmouth-i rovásírásos kő Az új Skócia Yarmouth nevű helységében talált rovásírásos kőről a Tomory Zsuzsa által szerkesztett Magyarságtudományi Értesítő 3. számában (1998) olvastam először. Tomory Zsuzsa kereste meg a kővel kapcsolatos kérdéseivel a Yarmouthi Múzeum és Történelmi Kutató Intézet könyvtárát. 1996 december 14-én kapott választ, amelyben a kőre vonatkozó több közleményt ismertettek.
Kategória: Friedrich Klára
2009. December 03., Csütörtök 03:22

Tatárlaka titka

„Rovott írásunkat fönntartjuk immár mindörökre a magunkénak, magyarnak…”   Miközben a világ nagy kultúrái hatalmas építményeikkel hívják fel magukra a figyelmet, a magyarság elődeinek számító rokon népek reánk hagyományozott legősibb tudását három, mindössze néhány centiméter nagyságú agyagtáblácska hirdeti. A tatárlakai leletek kultúrtörténeti jelentősége mégis túlszárnyalja valamennyi vetélytársát.
Kategória: Szakács Gábor
2009. Július 27., Hétfő 04:40

Rovásemlékek nyomában Székelyföldön 2

Rovásemlékek nyomában Székelyföldön 2 Folytatjuk utunkat Székelyföldön, rovásemlékek nyomában. Következő állomásunk Nyikómalomfalva volt, ahol több rovásírásos székelykaput fényképezhettünk.
Kategória: Friedrich Klára
2009. Július 05., Vasárnap 03:51

Rovásemlékek nyomában Székelyföldön 1

Rovásemlékek nyomában Székelyföldön 1 Székelyföld az a terület, ahol legbőségesebben találkozunk őseink írásának emlékeivel. Nyolcan indultunk el egy mikrobusszal, amelynek vezetőjét is „megfertőztük” a rovásírás iránti érdeklődéssel. Jól sikerült utunk végére az tette fel a koronát, hogy hazafelé a Kolozsvári Történeti Múzeumban a ritkán kiállított eredeti tatárlakai táblákat is alaposan megszemlélhettük. Velünk tartott többek között Dittler Ferenc építész, az Ősi magyar rovásírás és mai alkalmazásai című könyv szerzője és Ifj. Forrai Márton, a Patakfalvi Bibliáról közölt cikk felfedezője.
Kategória: Friedrich Klára
2009. Július 04., Szombat 20:58

A csodaszarvas

A csodaszarvas        Valamikor réges-régen az ősi napkeleten, ott, ahol a két nagy folyó önti vizét az égszínkék tengerbe, volt egy csodálatos szép és gazdag város, melynek híre a messze földet bejárta. Úr volt e város neve, talán azért, mert lakói az Isten gyermekeinek vallották magukat. A város királya a bölcs és igazságos Nimród volt, aki arról volt híres, hogy nagyon szeretett vadászni. Nimródnak és feleségének, Enéhnek két fia volt. Az idősebbet Hunornak, a fiatalabbat Magyarnak hívták. Apjuk már kamaszkorukban magával vitte fiait a vadászatokra. Idő múltával a fiúk bátor és daliás legényekké cseperedtek. Mint apjuk, nagyon szerettek vadászni. Az íjat mesterien kezelték, és ha birokra keltek, ellenfeleiket mindig leteperték.
Kategória: Igaz történelmünk
10. születésnapját ünnepelte 2009 június 20-án a Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozó a XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskolában. A versenyek szervezője Szakács Gábor, aki a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetőjeként 10 évvel ezelőtt kereste meg Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella igazgatónőt, hogy tudna-e helyet adni az akkor még csak egyszerinek gondolt rendezvénynek. Az igenlő válasz vezetett az idei évfordulóhoz.
Kategória: Friedrich Klára
2008. November 15., Szombat 01:14

Rovásírás és balkezesség

A rovásírás oktatása során megbizonyosodtam arról és előadásokon a hallgatóság soraiból is többen megerősítették azt, hogy a balkezeseknek könnyebbséget jelent őseink betűivel írni. Ennek elsősorban az az oka, hogy a jobbról balra történő rovásírás során a balkezesek, mivel nem takarja el a kezük, egészében látják a már leiírt szöveget, ezzel szemben a jobbkezesek csak az utoljára leírt két-három betűt. Azaz a balkezesek tudatába folyamatosan érkezik a szöveg képe, még ha nem is pontosan azt a részletet nézik. A jobbkezesek elől ezt eltakarja a kezük, tehát a nem tudatos, de az olvasás-írást folyamatosan segítő visszajelzést a szövegről elveszítik, csak szakaszosan , töredezetten érkezik el hozzájuk, mert mindig fel kell emelniük a kezüket, hogy ellenőrizzék, amit leírtak.
Kategória: Friedrich Klára
2008. Június 29., Vasárnap 04:20

Egy vita margójára (rovás írásokrol)

Geönczeöl Gyula: Egy vita margójára (rovás írásokrol) Igen sok ezer éves Sumér - Föníciai Magyar - Hun - Etruszk rovás írás Javasolom megfontolni, hogy a rovásírás megtalálható pl. a FELVIDÉK kapujában, Felsőszemeréden, két példányban. Van arról híradás, hogy a lévai vár pincéiben egy kuruc rab hagyott hátra rovásírást.
Kategória: Geönczeöl Gyula
A világhálón felbukkant egy levél, melyben a „Történelmünkről magyarul” című, most készülő könyvet ajánlgatják kézen-közöm egymásnak. Ennek szerkesztőjét kérdezzük.
Kategória: Igaz történelmünk
6. oldal / 6

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.2%Austria 1.3%
Romania 5%Canada 1.1%
United States 4.5%France 0.9%
Ukraine 3.4%Sweden 0.8%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
Slovakia 2%Australia 0.2%
United Kingdom 1.9%Kuwait 0.1%
Norway 1.4%Italy 0.1%
Serbia 1.4%Poland 0.1%

Today: 194
This Week: 1718
Last Week: 5363
This Month: 19464
Last Month: 18513
Total: 2498857

Belépés