Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2019Oct21

2013. Január 19., Szombat 00:49

Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet - Felhasznált irodalom és források

Írta:  Fehérné, Walter Anna
Értékelés:
(67 szavazat)

XI. Rész: Felhasznált irodalom és források

ÍRÁSTÖRTÉNETI BIBLIOGRÁFIA

(Különös tekintettel a magyar rovásírás és vele rokon rendszerek irodalmára)

(MEGJEGYZÉS: Az alábbi könyvészet mellett még számos apróbb munkát is felhasználtunk, amelyek mindenütt jelezve vannak. Azonkívül hivatkozásul jelezzük CSALLÁNY DEZSŐ: "A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történelmi háttere" c. munkájához csatolt bőséges irodalmat is.)

ALBRIGHT, W. F,: The Archeology of Palestine, - London 1949

ALFÖLDI, A.: Études sur le trésor de Nagyszentmiklós - Cahiers Archéologiques, 1954. -123 - 149

ALTHEIM, Fr.: "Türkstudien" - La Nouvelle Clio - Bruxelles, - 1952

ALTHEIM, Fr.: Hunnische Runen - Halle (Saale), 1948

ALTHEIM, Fr., - JUNKER, H., STIEHL, R. " Inschriften aus Gruzien - Mélanges H. G. pag. 1 - 25

ALTHEIM, Fr., - STIEHL, R.: Die aramaische Fassung der Asoka - Bilinguis von Kandakar - Acta Antiqua, 1959, 107 - 126 old.

ANDRÁSSY K..J.: Az ótörok nyelvkérdés és az orkhoni feliratok - Magyar Őskutatás 1 (1971) 355 - 373 old.

ANDRÁSSY K..J.: A 10. század előtti rovásfeliratok szkíta nyelve - Magyar Őskutatás 1 (19170) 61 - 68 old.

ANDRÁSSY K.J.: Rovások, rovás ábécék - Kézirat 19171

ANDRÁSSY K..J.: Rovás és ideogrammatikus Írásjelek olvasási rendszere. Kézirat

ANDRÁSSY K,J.: A esik szentmiklósi és konstantinápolyi rovásfelirat új megfejtése, 1

ANGYAL, D.: L' écriture sumérienne et l'écriture chinoise - Emlékkönyv Dr. Mahler Ede 80. születésnapjára - Budapest 1937

APPELGERN, H. - KIVALO.J.: Alt-altaische Kunstdenkmaelei, Briefe u. Bildmaterial v, J. R, Aspelins Reisen - Helsigfors 1931

ARNE, I.: La steppe turcomane et ses antiquités - Geografiska Annaler - 1935

ARNTZ, H.: Handbuch der Runenkunde - 2,Afl. - Halle-Saale - 1944

ARNTZ, H.: Neue Runenschriften - Germania Jhrg. 29

ARTAMANOV, M.I.: A novocserkaszki múzeum kulacsain és a majacki gorodisesekövein lévő feliratok - Szovjet Régészet 10 (1955) 120 - 123 old.

ÁBRAHÁM, F. ; Magyar mongolkutató Leningrádban - Magyar Őskutatás - 1973 - 2. szám

BABINGER, A.: Eine neuentdeckte ungarische Kerbinschrift aus Konstantinopel vom Jahre 1515, - Ungarische Rundschau 3 (1914) 41 - 52 old.

BABINGER, A.: Ein schrifgeschichtliches Raetsel - Keleti Szemle 14 (1913) 4 - 19 old.

BÁRÁTOSI BALOGH, B.: Hun utódok, elpusztult hunos véreink - Budapest - 1931

BARNEA, I.: Les monuments rupestres de Besarabi en Dobroudja - Cahiers Archiologi-ques - 1963

BAZIN, L.: L'inscription d'Uyug - Tarliq (Jénisszéi) - Acta Orientalia-22 (1955)

BÉL, M,: De vetere literatura hunno-scythica exertitatio - Lipcse - 1718

BENKŐ, E.: Rovásírás az Aranyos mentén - Magyar Óskutatás 1 (1971)

BENKŐ, K.: Csik, Gyergyó és Kászon székek leírások - Kolozsvár - 1853

BOD, P.: Magyar Athenas - Kolozsvár - 1766

BORK, F.: Zur protoelamitischen Schrift - Orientalische Literatur Zeitung Bd. 8.

BORONEANT, V.: Hölenmalerai am Eisernen Tor - Tribuna Rumanei 3 (1974) nr. 38

BROCKELMANN, C.: Zu den türkischen Inschriften aus dem Jenissei-Gebiet - Uralaltarische Jahrbücher 24 (1952) - 137-142 old.

BROWN, C.I.: The Coins of India - The Heritage of India Series, London 1922

CORNIDES D.: De vetere litteratura Hunnica - Pest 1780. Kézirat M. N. Múzeum: ms Quart. Lat. 1878

CSALLÁNY D.: Székely-magyar rovásjelek Bonyháról. Arch. Ért. 1967 - 198-199 old

CSALLÁNY D.: A székely-magyar rovásírás történetéhez. Arch. Ért. 93 (1966) 36-45

CSALLÁNY D.: A székely-magyar rovásírás emlékei - Nyíregyháza 1963

CSALLÁNY D.: Radocsányi (Moldva) kőbalta - Nyíregyházi Múzeum Értesítője 3 évf.

CSALLÁNY D.: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történelmi háttere. - Nyíregyházi Múzeum Évkönyve 10 (1968)- 31-84

CSALLÁNY D.: Rovásírásos gyűrűk Magyarországon. - Arch. Ért. (1955) 79-85

CSALLÁNY D.: A magyar és az avar rovásírás. - Nyíregyházi Múzeum Evk. 11 (1968)

CSALLÁNY D,: A nagyszentmiklósi rovásfeliratok és a battonyai Árpád-kori rovásírásos gyürü kapcsolatai. - Nyíregyházi Múzeum Évk. 11 (1968)

CSALLÁNY D,: A magyar rovásírás betűi. - Magyar Őskutatás - 1971, 2. szám

DANZEL, A.: Die Anfaenge d. Schrift - Leipzig 1929

DEBRECZENYI M.: Az ősmagyar írás néhány hazai s oroszországi emléke - Bp, 1914.

DEME A.: Lehel kürtje. - Magyar Őskutatás 1 (1971)

DESY F.: a magyar ősírás - Auróra, 1902, aug.

DIACONU, P. - PETRE, N.: Quelques observations sur complexe archéologique deMurfatlar (Basarabi) - Dacia (N. S.) 13 (1969)

DIETRICH, Fr.: Runenschriften eines gothischen Stammes auf den Wiener Goldgafaessen des Banater Fundes - "Germania" 11 Jhrg. S. 177-208

DOBLHOFER, E.: Zeichen und Wunder. -Deutscher Taschenburch Verlag - 1964 és új magyar kiadása: Jelek és csodák -Budapest-1972

DONNER, O.: Sur l'origine de l'alphabet turc du Nord de l'Asie. - Journal de la Société Finno-Ougrienne 5 (1896)

DONNER, O. -RASANEN, M.: Zwei türkische Runeninschriften - Helsingfors-1931

DROUNIN, M.: Les monnaies Touranniennes - Revue Numismatique - 1891, 225 old.

ECKHARDT, S.: Az új rovásírásemlékhez - KCsA. II. Ergzband, 378 old.

ENDERLIN, K. Gy„ - FORRAI, S. "Témoignages sur la pérennité des runes hongrois" Előadás a 29. Nemzetközi Orientalista Konferencián Paris 1973.(Communication présentée par.... en 29. C. I. O - Paris 1973)

ERDÉLYI F. I,: Türk rovásírásos felirat Környéről - Antik Tanulmányok 69 Évf. 2 sz.

ERDÉLYI F. I.: Új magyarországi rovásfelirat. - Arch. Értesítő 1961

ERDÉLYI F. I.: A jánosházi avarkori temető. - Régészeti Füzetek 2 (3958)

ERDÉLYI F.I. -PATAKY L.: A nagyszentmiklósi "Attila-kincs" leletkörülményei. "Magyar Történelmi Szemle - New York 1 (1969)

ERNYEI J.: A rovásírás kritikája. - Századok 51 (1917), 408

FÁBIÁN J.: Visk és Alsószemeréd - Magyar Sión 2 (1864)

FALKEN STEIN, A.: Zu dem aus Tartaria - "Germania" Jhrg. 43 (1965)

FEHÉR G.: A nagyszentmiklósi kincs-rejtély megfejtésének útja - Arch. Ért. 1950

FERENCZY S.: Az énlaki rovásírásos felirat. - Kolozsvár 1936

FERENCZY S.: Rovásírásunk "r" jegye. - Kolozsvár, 1939 Erdélyi Múzeum

FISCHER, A. K.: A velencei "Pili Acratani" rovásjegyei - Népnevelők Lapja, 1892, 9. sz.

FISCHER, A. K.: Die Hunnen im schweizerischen Eifischtahle und ihre Nachkommen bis auf die heutige Zeit. - Zürich, 1896

FISCHER, A. K.: A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei. - Budapest 1889

FLEET, F.: Corpus Inscritionum Indicarum - Vol. 111. Inscriptions of the Early Gupta Kings and their successors - 1888

FORRAI S.: A székely rovásírásos naptár rövidítési rendszere és a gyorsírás. - Gyors- és Gépírók Lapja 24 (1974) január

FÖLDES-PAP: Vom Felsbild zum Alphabet. - Stuttgart, 1966

FRIEDRICH, J.: Entzifferung verschollener Schriften und Sprachen. - Stuttgart, 1966

GADD, C, J. - LEGRAIN, L.: Royal Inscriptions (Ur excavations text I.) London, 1928

GEORGIJEV, G.: Natpis vrhu kroglija pecost et Karanovo. - Archeologija 1 (1969)

GEORGIEVSZKU, M. A.: Pismenije znaki i natpisi iz Vinci - Sbornik-jugoslavija I—III. 1940, Beograd

GERGELY K.: Az ősmagyar írás emléke Nagybányán. - Nagybánya és Vidéke Évf. 21. (1895) nov 17

GHIRSHMAN, G.: Fouilles de Sialk près de Kashan 1933-1937. - Paris, 1938

GYÖRFFY, Gy.: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról - Budapest, 1958

HÁJOS I.: Monumentum Literarum Hunno-Scythicum. - Erdélyi Múzeum kézirattára

HALEVY, J.: Mélanges d'épigraphie et d'archéologie sémitiques. -Paris, 1874

HARMATTA J.: A legrégibb Xvarizmi felirat. - Acta Antiqua Hung. - 1966

HARMATTA J.: Bizánc és a Sassanidák kapcsolatainak történetéhez.- Antik Tanulmányok, - 1966

HARMATTA J,: Late Bactrian inscriptions. - Acta Antiqua Academiae Sc. Hung, 1969

HARMATTA J.: The Bactrian Wall-Iscriptions at Kara Tepe. Acta Antiqua Ac. Sc. H.

HENNING, W. B.: The Choresmian Documents. - Asia Major 11 (1965) London

HEREPH, J.: A bolonyai rovásírásos naptár megtérő sorvezetésének (bustrophedonjának) képlete. - Ethnogaphia - Budapest 46 (1935) 60-65

HERMAN, O.: Az ősszám és ősbetű irodalmunkban. - Arch. Értesítő 1903, 250 cid.

HERZFELD, E.: Antpersische Inschriften. - Archeologische Mitteilungen aus Iran. I. Ergänzungsband. - Berlin 1938

HEVES, F.: A Margit-szigeti felirat megfejtése. - Magyar Őskutatás, 1972. 2. szám

HICKES, G.: Antique litteraturae septentrionalis libri duo. - Oxoníae 1703

HÓDOLY L.: A székely vagy régi magyar írás eredete. - Pozsony, év nélkül

HOMMEL, Fr.: Grundriss der Geographie und Geschichte des Alten Orients. - Berlin

HOMMEL, Fr.: História de Babilónia y Assiria. - Barcelona, 1929

HOOKE, S. H.: The early History of Writing. - Antiquity 9 (1937) 261-277

HORVÁTH J.: A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Budapest 1938

HORVÁTH M.: Ezeréves nyelvi rejtély a megfejtés útján. - Hétfői Hírek 1971, VI. 21

HOUGHTON, W.: On the hieroglyphie or picture origin of the characters of the Assyrian syllabary. - Transactions of Soc. bibl. and Arch. - London, 1879. Vol. V. 454

HUART.C. - DELAPORTE, L.: El Iran antiquo y la coviliviacipn irania. Mexico, 1957

HUNTER, G. R,: The Script of Harrappa and Mohenjodaro, London 1934

INGSTAD, I. H.: Vikingek az Újvilágban. - Budapest, 1972

JAKUBOVICH, E.: A székelyderzsi rovásírásos tégla. - Magyar Nyelv 1932

JAKUBOVICH, E.: A székely rovásírás legrégibb ábécéi. - Magyar Nyelv, 1935

JAKUBOVICH, E.: A bögözi székely rovásbetűs felirat, - Magyar Nyelv, 1931

JÄNICHEN, H.: Neue Inschriften aus alamanischen Graebern des 7. Jahrhunderts. - Fundbericht aus Schwaben N.F. 18 (1967) 233-239

JENSEN, H.: Die Schrift in Vergangenheit und Gegenwart. - Stuttgart 1951

JERNEY J.: Közlemények a hun-scitha betűkkel írott Turócz-vármegyei régiségről. - Tudománytár 8 (1840)

JERNEY J.: A nagyszentmiklósi kincsről. - Hajdan és Jelen 1847

JUHÁSZ F.: XVIII, századi babonák és ördöngösségek. Ethnographia, 1938

KALMÁR A.: Az énlaki rovásírás,. Magyarország, 1916- 329, szám

KASSAI WALTER A.: Adatok a Margit-sziget művészettörténetéhez. - Magyar Történelmi Szemle 2 (1971) 67-88

KÉKI B. - KÖPECZI BOCZ I.: Az írás története. Budapest, év nélkül

KÉMENES A.: Székely rovásírás és a tulajdonjegyek. - Budapest, 1914

KÉMENES A.: Tászoktetői leletekről (Csik vármegye, Ditró határa) Arch. Ért. 1914

KÖRÖSI CSOMA TÁRSASÁG: Rovásíráskutató csoport Los Angelesben. Magyar Őskutatás, 1972, 3. szám

KRAMER, S. N.: History begins at Sumer. - Garden City-New York, 1959

KUN B.: Egy XVIII. századi rovásírásos ábécé. - Magyar Nyelv, 33 (1937) 251

KUZNECOV, V. A.: Nadpiszi Kumarisnkogo gorodiscsa, - Szovjetszkaja Arch. 1963.

LABAT, R.: Manuel d'épigrahie akkadienne. - Paris, 1948

LÁSZLÓ GY.: A népvándorláskor művészete. - Budapest, év nélkül

LÁSZLÓ GY.: A honfoglaló magyar nép élete, Budapest 1944

LÁSZLÓ GY.: Az "Attila-kincs" és a Szent László legenda. - Népszava, 1973 szept. 8

LÁSZLÓ GY.: Jegyzetek a nagyszentmiklósi kincsről. - Folia Archeologica. Evf. 1957

LÁZÁR, gróf M.: A gróf Lázár-család. - Kolozsvár, 1858

LELKES, G.: Magyarok az ékírás felderítésénél. Magyar Őskutatás 1971. 1. szám

LELKES, G.: Magyarok a mayák nyomában. - Magyar Őskutatás (kézirat részlet) 1970

LENORMANT, F.: Histoire ancienne de 1' Orient. Kilencedik kiadás, Paris 1888

LIGETI, L.: Az ismeretlen Belső-Ázsia. Budapest "a könyvnyomtatás 500. évében"

LIGETI, L.: A kazár írás és a magyar rovásírás. - Magyar Nyelv 23 (1927)

LIGETI, L.: Újabb magyar rovásírásos "emlékek". - Magyar Nyelv, 21 (1925) 218-19

LIGETI, L.: A magyar rovásírás egy ismeretlen betűje. - Magyar Nyelv. 21 (1925) 50

MAGYAR A.: Magyar rovásírás. - Warren, Ohio- 1961

MAHIEU de J.: "Le grand voyage du dieu-soleil" - Paris, 1971 és német kiadása: "Des Sonnengottes Todeskampf" Tübingen, 1973.

MAKKAY.J.: The Tartaria Tablets. - Orientális, Roma, 37 (1968)

MAKKAY.J,: The late Neolithic Tordos group of signs. - Alba Regia - Székesfehérvár, Annales Musei Stephani Regis 10 (1969)

MARQUART, J.: Chronologie der alttürkischen Inschriften. - Leipzig, 1898

MARQUART, J.: Historische Glossen zu den alttürkischen Inschriften. - Wiener Zeitsch. für die Kunde des Morgenlandes 12 (1898) 157-200

MASON, W. A.: A History of the Art of Writing. - New York, 1920

MAVRODINOV, N,: Remarques sur les inscriptions du trésor de Nagyszentmiklós. - Bulletin de la Soc. Hist. Bulgare, 1939

MAVRODINOV, N.: La trésor protobulgare de Nagyszentmiklós. - Byzantinoslayica, 1948

MELICH J.: Néhány megjegyzés a székely íráshoz. - Erdélyi Irodalmi Szemle, 1925

MÉSZÁROS GY.: Rovásírásos kun nyelvemlékek. - Népünk és Nyelvünk, 1936.

MÉSZÁROS GY.: Magyarországi kun nyelvemlékek. - Budapest 1914

MÉSZÁROS GY.: A nagyszentmiklósi kincs egyik áltörök felirata. - Népünk és Nyelvünk. - 1938. 1-18 old.

MÉSZÁROS GY.: A Nagy-Szent-Miklósi kincs rovásos feliratainak megfejtése. Budapest, - Ethnographia 26 (1915) 1-25 old.

MÉSZÁROS GY.: Jazyg nyelvemlék Magyarországon. - Népünk és Nyelvünk. 1938

MLADENOV, St.: Zur Erlaerung der sogenannten Buela-Inschrift des Goldschatzes von Nagy-Szent-Miklós-, Ungarische Jahrbücher. 1927.- 331-337

MODI J. J.: Mi volt a hunok vallása?- Magyar Őskutatás 1971. 6. szám

MOLDOVÁN, G.: A latin, Cyrill, dák és székely Írásjegyek kérdése a románoknál. Budapesti Szemle, 1887, 52. füzet

MOLNÁR G.: - HEGYI M.: Négy hágó szikla-vadonában. - Budapest, 1970

MOORHOUSE, A. C.: The triumph of the Alphabet - A History of Writing. New York. -1960

MORFOVA, Z. R.: Natpis pri Sitovo. - Plovdir 2 (1950) Sofija

MÖTELFIND, H.: Der Schatzfund von Nagy-Szent-Mikiós, Komitat Torontál, Ungarn. Ungarische Jahrbücher 5 (1925), 364-391

MUNKÁCSI B.: Problem der Szekler Runenschrift. - Keleti Szemle Évf. 15

MUSNAI L,: Székely rovásírásos emlékek. - Magyar Nyelv, 32 (1936) 229-233

NAGY, G.: Butául Zoapan - Buila Zoapan Archeológiai Értesítő Évf. 1908

NAGYFALUSSY L.: A Kecskemét városi múzeum egy rejtélyes felirata. - Kalocsai Kollegium Értesitője 52. szám, 1936

NAGYFALUSSY L.: Ógörögbetűs feliratok az alföldi sírleletekben. - Kalocsai S. J. - Szent István Gimnázium Értesítője 1940-41

NEGYESY L.: Coniectura a konstantinápolyi rovásírásos emlékekhez. - Ethnographia 26 (1915) 159-160

NEMES Ö.: A székely írás. - Magyarország és a Nagyvilág., 19 (1882) 48. szám

NÉMETH GY.: A csíkszentmihályi felirat. - KCsA. II. (1932) 434-436 old.

NEMETH GY.: A székely írás egy új emléke: a homoródkarácsonyfalvi felirat. - Magyar Nyelv, - 41 (1945), 11-14 old.

NÉMETH GY.: A magyar rovásírás. - A Magyar Nyelvtudományok Kézikönyve. II. sz. Budapest, 1934. - 1-32 old.

NÉMETH GY.: Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós. I. - Die Sprache der Petschenegen und Komanen, II. Die ungarische Kerbschrift. - Budapest, 1932

NÉMETH GY.: A nagyszentmiklósi kincs felirata. - Magyar Nyelv, 1932. - 65-85 old.

NÉMETH GY.: Az "Attila-kincs" feliratainak ügye. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1916. - 419-422 old.

NÉMETH GY.: Die köktürkischen Grabinschriften aus dem Tale des Talas in Turkestan. - KCsA. II. (1926-1932),- 143-143

NÉMETH GY.: A nagyszentmiklósi feliratokhoz. - Egyetemes Philológiai Közi. 1915

NÉMETH GY.: Thomsen a nagyszentmiklósi kincs feliratáról. Egy. Phil. Közi. 19 37

NÉMETH GY.: A régi magyar írás eredete. - Nyelvtudományi Közlemények, 3937

NY BERG, H. S.: L'inscription pehlevie d'istanbul. - Byzantion 38 (3968), 332-122 old.

ÖDÖNFY L.: A magyar-székely rovásírás legfőbb szabályai. - Budapest 3924

PAIS, D.: "Derzs apa-pap" - Magyar nyelv 28 (1932)

PAIS D.: A székelyderzsi rovásírásos tégla kora. - Magyar Nyelv, 58 (1952)

PAIS, D.: A konstantinápolyi rovásirat x jeléről. - Magyar Nyelv, 31 (1935)

PARROT, A.: Sumer, - München, 3962

PATAKY L.: "Aranyba vert dísztávirat" (Pailag L. intervjuja) Ifjúsági Lap

PATAKY L.: A Margit-szigeti romfelirat megfejtése.(Intervju: Sinka F.)Új Ember - 1967 jun. 31 és Hétfői Hírek 1965 jan.

PÉTERFALVY J.: Besszarábiai avar rovás egy barlangtemplom falain. - Magyar Őskutatás, 1972. 3. szám

POPOVIC, V.: Une civilisation égéo-orientale sur le moyen Danube. - Revue Archéologique. - Tome II. 1965

PRŐHLE V.: A sumérok nyelve és írása. - Magyar Őskutatás, -1971. -251-267 old.

PUMPELLY, R,: Exploration in Turkestan. - Prehistoric Civilisation of Anau. - Washington, 1908

PÜSPÖKI NAGY P.: A Felső-Szemerédi rovásemlék. - Irodalmi Szemle (Bratislava) 3968

RADLOFF, W.: Alttürkische Studien. - Bulletin de 1' Acad, Imp. des Sc. St. Petersburg

RADLOFF, W.: Die alttürkische Inschriften der Mongolei. - St. Pétersbourg 1894

RADOLESCU, A.: Un document proto-roumain a Capidava. - Dacia, N. S. 15 (197 0)

RAMSTADT, R.: Die Inschrift des Grabsteins am Suzdi. Journ. de Soc. Fin. Oug. 1913. -

RAMSTADT, R.: Zwei uigurische Runenschriften

RÉTHY L.: Az úgynevezett hun-székely írás. - Arch. Értesitő, 1888

RÓMER F.: A Felsőszemerédi templom felirata. - Magyar Sión 3 (1864)

ROSKA M.: Figurális díszű őskori cserép Kisbácsáról (Kolozs-megye). Fol. Arch. 1939.

ROSKA M.: A Torma Zsófia-gyűjtemény az Erdély Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában. - Kolozsvár, 1941

ROST, L. J.: Sumerische Kunst, - Leipzig, 1966

ROZGONYI R. R.: Az írásrendszerek kialakulása. - Los Angeles 1972. -Kézirat.

SČSERBAK, A.M..-Les inscriptions inconues sur les pierres de Khumara (au Caucasa du Nord) et le problème de l'alphabet runique des Turcs occidentaux. - Acta Orien-talia (Budapest) 15 (1962), 283-290

SČSERBAK, A. M.: Néhány sző a Don-vidékén talált runikus feliratok olvasásának módozatairől. - Szovjet Régészet 10 (1955), 124-137

SCHEDEL A.: Új szempontok a Duna-medence vízrajzi vonatkozású, ókori földrajzi nevei eredetének kutatásához. - Magyar Őskutatás , 1971. 5. szám

SCHRAEDER, H. H.: Zur Beschriftung des Schatzfundes von Nagy-Szent-Miklós,. - Ungarische Jahrbücher 5 (1925)

SCHWARTZ, G.: Initia religionis Christianae inter Hungaros Ecclesiae Orientális adserta. - Hallae-Magdeburg. - 1740

SEBESTYÉN, GY.: Rovás és rovásírás. Budapest, 1909

SEBESTYÉN GY.: A nagyszentmiklósi kincs feliratairól. - Egyetemes Philológiai Közlöny, 1918. - 78-81

SEBESTYÉN GY.: A magyar rovásírás eredetéről. Nyelvtudományi Közlemények, 1918

SEBESTYÉN GY: Rovásírásos nyelvemlékek. - Emlékkönyv Szily Kálmánnak. Bp. 1918.

SEBESTYÉN GY.: Kritikai tévedések a rovásírás körében. - Századok 51(1917)

SEBESTYÉN GY.: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Bp. 1915., IV - 173 old.

SEBESTYÉN GY. ; Megjelent-e Telegdi Rudimentája Leidenben ? Ethnographia, 1915

SEBESTYÉN GYULA: Újabb glosszák a konstantinápolyi rovásírásos emlékekhez. Ethnographia 25 (1914), 1-23 és 65-80

SEBESTYÉN GY.: Telegdi János 1598-iki Rudímentájának hamburgi és marosvásárhelyi kézirata. - Magyar Könyvszemle, - 11 (1903), 247-280

SEBESTYÉN K.J.: Székelyrovásos bejegyzés a brassói magyar evangelikus egyház jegyzőkönyvében. - Erdélyi Múzeum 50 (1945)

SEBESTYÉN Cs. K.: A székelyderszi rovásírásos tégla kora. - Magyar Nyelv, 1952.

SINKO F.: Kötöny megfejtett síremléke (?) Intervju Pataky Lászlóval. Új Ember, 1967 VI. 11. szám

STEIN, A.: An archeological Tour in Wazaristan and Northern Baluchistan. - Memoirs of the Archeological Survey of India. - 37 (1929)

SUPKA, G.: A nagyszentmiklósi kincs feliratairól. - Arch. Értesítő, 1917.

SUPKA G.: A nagyszentmiklósi kincs revíziója. Arch. Értesítő, 1915.

SUPKA G.: Zur Herkunft der Tierschale von Nagy-Szent-Miklós. - Strzygowszki Emlékkönyv. Wien-Jiellerau 1923

SUPKA G.: Das Raetsel des Goldfundes von Nagyszentmiklós. - Monatshefte für Kunstwissenschaft 9(1916), 13-24

SURÁNYI I.: Az örmény Sat-Enik és a magyar Emese-monda. - Magyar Történelmi Szemle 1 (1970) 23-33

SURÁNYI I.: Magyar tisztségnevek két gruziai feliratban. - Magyar Történelmi Szemle, - 2 (1971), 157-179

SZABÓ J.: (Fénykereső) A csíkszentmiklósi templomon lévő régi felírásról. Tudományos Gyűjtemény 1840, IV. kötet

SZABÓ K.: Az énlaki egyház ős székely betűkkel irt fölirata. - Kolozsvár, T 64

SZABÓ K.: A régi hun-székely írásról. Budapesti Szemle, 1866

SZAKONYI v.I. V,: A halálraítélt legrégibb magyar rovásírás emlék, a "Margit-szigeti rovásfeliratos kő" , - Amerikai Magyar Élet, 1965 dec. 8

SZEPESSY G.: A nagyszombati "Vinland-térkép" - Magyar Történelmi Szemle, 1972.

SZEPESSY G.: Etruszkok és magyarok. - Magyar Őskutatás, 1971. 2. szám

SZIGETHY 8.: Rovásírás a bögözi freskón. - Erdélyi Múzeum 35 (1930)

TAGLIAVINI, C.: Luigi Ferdinande Marsigli e la serittura "runica"dei siculi di Transilvania. - Bologna, 1930

THOMSEN, V.: S. Stein' s manuscripts in turkish "runic" from Miran and Tun Huang. -JRAS. London 1912.

THOMSEN, V.: Ein türkische "Runen-Schrift" aus Turfan. Sitzungsberichte, 1910

THOMSEN, V.: Une lettre méconnue des inscriptions de l'lénisséi. - journal de la Soc. Finno-Ougrienne 30 (1913)

THOMSEN, V.: Alttürkische Inschriften aus der Mongolei. - Zeitschrift der Deutschen Morgenlaendischen Gesellschaft 78 (1934) 121-175

THOMSEN, V,: Inscriptions de l'Orchon. - Mémoires de la Soc. Finno~Oug. 5 (1896) THOMSEN, V.: Turcica. - Helsigfors, 1916

TODOROVIĆ, J,: Writer, signs in the Neolitic culture of Southeastern Europe. - Archeológia Jugoslavica, Beograd, 10 (1972)

TODOROVIĆ, J.: Banjica, naselie vincaske kulture. - Beograd, 1961

TOLSTOV, S. P. - LIVSHITZ, A. B.: Deciphrement and Interpretation of the Klnvarezmian Isncription from Tok Kala. Acta Anatique, - 12 (1964)

TSERETELI, G.: Die Bilinguis vom Mzcheta. - Bulletin of the Marr Institute. Tiflis.1941

VÁMBÉRY A. ; Noten zu den alttürkischen Inschriften der Mongolei und Sibériens. - Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 12 (1899)

VÁSÁRY I,: A rovásírás kutatás ma, - Magyar Híriap, 1974 január 26

VÁSÁRY I.: A török és magyar rovásírás. - Élet és Tudomány 1973

VASIĆ, M.M.: Preistoriska Vínca. - 1972

VLASSA, N.: Chronology of the Neolitic in Transylvania in the Light of the Tartaria settlements stratigraphy. - Dacia, 7 (1963)

WEULE, K.: Vom Kerbstock zum Alphabet. - Stuttgart, 1915

WLADÁR R,: A nagyszentmiklósi kincslelet feliratainak megfejtése. - Budapest, 1921

ZAKARIÁS J. és FÁY D. Délamerikai misszionáriusok úti levelei. Föld. Közi, 1910

ZAMAROVSZKY V,: Kezdetben volt Sumér, Bratislava-Pozsony, 1966

ZSUFFA S. ; A magyar nyelv nyelvrokonai. - Budapest, 1942

 

fa_er_1-348

 

Számításműszaki szerkesztő jegyzetei:

Fehérné, Walter Anna, Az ékírástól a rovásírásig című Buenos Aires-ben kiadott műve két kötetben jelent meg.

E mű számításműszaki átszerkesztése három kihívást jelentett: Az egyik a számításműszaki betűrendszerek alkalmazása, ami lehetővé teszi úgy a szavak illetve a szöveg szakaszok számító keresését, mint a szövegszerkesztők többi képességei hasznosítását. A második a betűköz előny-hátrány egyensúlyozása. Valószínűnek tartható, hogy a szerző helyenként a szövegek olvashatósága illetve kiemelése érdekében ritkította a betűket, ami viszont eleve kizárja a szavak keresést. A betűritkítás előnyeit és hátrányait az átszerkesztő az ekként betűzött szövegek kiemelésével próbálja egyensúlyba hozni. A harmadik a szövegközben megjelenő de számításműszaki betűrendszerben nem létező betűk és jelek hiteles átadása. E három, egymást néha kölcsönösen kizáró igény szükségessé tette a számításműszaki betűrendszerben nem létező betűk illetve a rajzolt jelek beillesztését a sorok közé ott ahol a szöveg jelrajzokat is tartalmaz - csoportosítva ott, ahol sűrűn előfordulnak. Ezek a szövegképek, bár alakban megszakítják a szöveget, tartalmilag összekapcsolódnak a szöveggel.

E két kötetre fölosztott könyv eredeti fénymásolata betűképolvasó (OCR) és magyar szótárt is alkalmazó program segítségével lett átszerkesztve számításműszaki használatra. A program fölismeri a betűk és szavak többségét, és jelzi az olvashatatlan vagy érthetetlen betűket és szavakat, melyek kijavítását a használóra "bízza". A használó - ebben az esetben, ezen szerkesztő - viszont nem nyelvész, tehát csak dilettánsként képes a "rábízott" olvashatatlan vagy érthetetlen betűkkel és szavakkal megbirkózni. Az olvasható de érthetetlen szavak megmaradtak eredeti OCR-"olvasott" alakban, melyekhez (a szerkesztő szerint) e szavak helyes betűzése szögletes zárójelben [...] hozzá lett adva. (A szögletes zárójelek kizárólag ekként szerepelnek itt: E kizárólagos kezelés megkönnyebbíti e mű esetleges lektorálását egy szövegszerkesztő segítségével, mely minden ekként megjelölt szakaszt a szögletes zárójel kereső kulccsal megtalál.) Az eredetileg szögletes zárójelek itt kapcsos zárójel {...}-re lettek átszerkesztve.

A szövegben előforduló "Szerk" megjelöléssel ellátott jegyzetek nem ezen szerkesztő hozzáadásai, hanem a könyv anyagához tartoznak.

E könyv XI. része, "Felhasznált irodalom és források", a második kötet végén jelenik meg. A kötetek teljessége érdekében ez a rész itt mindkét kötet végére be lett szerkesztve. Hasonlóképp, a teljes tartalom át lett szerkesztve a kötetek végéről mindkét kötet elejére. A "ZÁRÓSZÓ" a "Felhasznált irodalom és források" végéről át lett szerkesztve a X. rész végére.

Fehérné, Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig - 1. kötet PDF akta (15.1Mb)

(7. oldal / 7)
Megjelent: 33736 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. Február 18., Hétfő 05:16

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.7%Austria 1.3%
Romania 5.4%Canada 1.1%
United States 4%Norway 0.7%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Ukraine 2.7%Kuwait 0.3%
United Kingdom 2.1%Switzerland 0.3%
Slovakia 2.1%Netherlands 0.3%
Sweden 1.9%Australia 0.3%
Germany 1.8%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.1%

Today: 370
This Week: 370
Last Week: 4013
This Month: 11725
Last Month: 17044
Total: 2167457

Belépés