20240329
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2011 február 16, szerda

Megyer – Biogáztervek a törpefaluban

Szerző: Bihari Tamás

Megyer 40 lelket számláló Veszprém megyei kisfalu. 2006-ban új polgármestere lett. A Budakesziről idetelepült Pájer Kristóf nagyszabású fejlesztésbe kezdett.

 2009 november. Zöldenergia-falu

Egy település életerejét, élni akarását nem feltétlenül a lélekszáma határozza meg. Szinte minden a helyben élő embereken, a vezetőiken múlik. A Veszprém megyei huszönötházas Megyer biogázüzemet épít.

 Munkatársaimmal kísérleti komposztáló telepeken építünk be szondaszárakat, befújó csöveket, s innen támadt az az ötletem, hogy Megyeren is hasznosítani kellene az állattartó telepen, illetve a kukorica szárának felhasználásával keletkező biogázt? ? mondja Pajer Kristóf, az ötvenhat lelkes kistelepülés polgármestere. A megyeriek nem akarnak eltűnni a térképről, ellenkezőleg: nagyszabású terveket kovácsolnak. Pajer Kristóf vezetésével biogázerőmű, távfűtő-hűtő rendszer és aszalóüzem építésére pályáznak. Az aszalóüzemben a környéken termő gyümölcsökből készítenek aszalványt, amit helyi termékként értékesíthetnek a turistáknak. Tudatosan környezetkímélő módon akarnak élni, felzárkózva a nyugat- európai kistelepülések színvonalához. Minden pályázatukban a zöldenergia- hasznosításra, a hatékonyságra törekszenek. Mellesleg a falusi turizmus fejlesztésére is pályáznak. Megyeren ma már az őslakosok aránya alig 20 százalék, a többség betelepülő.

Zöldenergia-falu

A településen egy olyan zöldenergia-programot szeretnének megvalósítani, amelyben szerepel biogázüzem, majd biomasszakazán építése és a távfűtőrendszer kialakítása. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) támogatásával hat ház kap vízmelegítésre alkalmas napkollektorokat, de a polgármester nagyra törő elképzelései szerint valamennyi megyeri házat el akarják látni ezzel a környezetbarát energiaforrással. A több mint 400 millió forintos pályázati pénzből kiépülő zöldenergia-hálózat segítségével jövőre már maguk szeretnék előállítani elektromos- és hőenergia- szükségletük nagy részét. A többlet elektromos áramot értékesíthetné is Megyer, de mindenképpen jelentős mértékben csökkenthetnék az energiaárakat. Az erőmű 250, a távhőrendszer nagyjából 70, míg a biokazán beszerzése, üzembe állítása 100 millió forintos beruházást igényel.

Egy év alatt célba érnek

A pályázat beadásához mindenekelőtt módosítanunk kellett a rendezési tervet? ? említi Pajer Kristóf. A pályázatot eredetileg augusztus végén akarták benyújtani, végül szeptember elejére halasztották a jelentkezést. Szeptembertől viszont változtak a szabályozók, így környezeti hatástanulmányt is kellett csatolni, emellett természetesen nem hiányozhat a költségvetés sem. Emiatt csúszott a pályázat benyújtása néhány hetet, s a megyeriek november elején adhatták postára a biogáz-üzem építésére a támogatási kérelmüket. A távhővezeték létesítésére jövő márciusban pályáznak.

?Ha minden jól megy, és ügyesek vagyunk, 2010 őszén már beindulhat a próbaüzem, de a legrosszabb esetben is 2011 májusában megkezdődhet az energiatermelés? ? bizakodik a megyeri polgármester.

A biogázból a tervek szerint elektromos áramot állítanak elő, s a keletkező hőenergia nagyobbik részének fölhasználásával egy gyümölcsaszaló üzemet működtetnek majd. A ?maradék? hővel a távfűtőrendszer segítségével megoldanák a település valamennyi házának fűtését. Ez a szolgáltatás egy hőcserélővel megoldható. Télen önmagában a biogáz-erőmű nem lenne képes teljes mértékben ellátni a távfűtési igényeket, ezért a pályázati pénzből egy biomassza-kazánra is költenének. A kazánt az árkok, közterületek tisztításakor, rendben tartásakor keletkező, a mezőgazdaság termelésből, a kiskertekből származó növényi hulladékokkal, a lekaszált fűvel, faaprítékkal, gallyakkal etetnék. Előzetes becslések szerint, ha a teljes rendszer, az elektromos- és a hőenergia-termelés is beindul, a megyeriek fűtési költségeik legalább egyharmadát lefaraghatják.

Ugyancsak előzetes becslések alapján a beruházás 12 év alatt térülhet meg. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy a biogázerőmű termelte áram meghaladja a település igényeit, és a többlet energiát Megyer értékesítheti a régiós energiaszolgáltatónak. A zöldenergiát a szolgáltatók kötelesek átvenni, így garantált bevételhez juthat a falu.

ENERGIAKONFERENCIA SZEGEDEN

November 26?27. között rendezik meg a Szegedi Energiagazdálkodási konferenciát, melynek témája az Európai Unió klímacsomagjának hazai vonatkozásai, a bioetanollal és a napenergiával kapcsolatos kutatások, a szélerőművek, a földgázellátás, a geotermikus energiatermelés. Szó lesz továbbá a kiserőművek engedélyeztetésről, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírásokról, valamint a megújuló energiák hasznosításának természetre gyakorolt hatásáról is. További információk a 62/544-070/4070 melléken vagy a 20/665-0386 telefonszámon kérhetők.

Bihari Tamás

Forrás:http://www.haszon.hu/agrar/penzes-oetletek/348-a-legkisebb-telepueles-apro-biogazuezeme.html


Kapcsolódó írás:

Megyer – Biogáztervek a törpefaluban

2011.02.16

Megyer 40 lelket számláló Veszprém megyei kisfalu. 2006-ban új polgármestere lett. A Budakesziről idetelepült Pájer Kristóf nagyszabású fejlesztésbe kezdett.

Mindenütt megtalálhatók azok a helyi értékek, amelyekre alapozva egy kisközséget is élhetővé és fejlődőképessé lehet varázsolni – nyilatkozta korábban Pajer Kristóf, aki osztrák és német kisfalvakhoz példájából tanulva zöldenergiára épített, önellátó települést szeretne Megyerből.

A polgármester szinte folyamatosan pályázik, így mindenre van pénz: vettek falubuszt, korszerűsítették az orvosi rendelő és a kultúrház fűtését, megszervezték a mezőőri szolgálatot, felújították a buszvárót, rendbe tették az utakat. A Megyerért Egyesület irányításával beindították az úgynevezett Hungaricum baromfigén-megőrző háztáji programot, amivel a hagyományos állattartáshoz szeretnék visszavezetni a helyieket.

Egyedülálló biogázerőmű-beruházás megvalósítására készülnek. A falu környékén termelt kukoricából és cukorcirokból olyan biomasszát állítanának elő, ami elegendő alapanyagot biztosít a biogázüzemnek. A minierőmű nemcsak a falu áramellátását oldaná meg, hanem értékesíteni is lehet a környező településeknek. A hulladék hőre alapozva pedig olyan távhőrendszert építenének ki, ami télen melegítené, nyáron hűtené a házakat. Az áram és a fűtés helyi megoldása a lakosoknak legalább 30 %-os költségmegtakarítást hozna.

 

Forrás: http://www.zoldelet.hu/energia/98-megujulo/361-megyer--biogaztervek-a-toerpefaluban

 


Hozzászólások megtekintése a régi honlapról

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások