Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2020Oct27

2020. Március 02., Hétfő 01:30

Az ármánnyal üldözött jó szén-dioxidról

Írta:  Viland Gabriella
Értékelés:
(25 szavazat)
Héjjas István: „Most is nagyrészt ugyanazok ijesztgetik az embereket klímakatasztrófával, akik annak idején a vízlépcső ellen kampányoltak"

Holland paradicsom, a jegesmedvék és a jó szén-dioxid

Megy minden a maga útján, ebbe mi nem tudunk beleavatkozni, csupán kisebb-nagyobb mértékben – mondta el a lapunknak adott interjúban Héjjas István nyugdíjas kutató-mérnök, aki a nyugdíjazását követően még főiskolai docensként – a szaktárgyai mellett – évekig előadásokat tartott a filozófia tantárgy keretében az ókori hindu és kínai vallási bölcseletekről, most pedig főleg energiapolitikai és környezetvédelmi témákkal foglalkozik, ezen a szakterületen is rendszeresen publikál.

„A légkör teljes dekarbonizációjával minden élőlény elpusztulna"

– Mit tehetünk a környezet védelméért?

– Hadd kezdjem egy történettel. Az ötvenes években Miskolcon a Rákosi Mátyás Műszaki Egyetemre jártam. Akkoriban a tanárok még a régi Horthy-rendszerben szocializálódtak. Lancsa bácsi, az egyik egyetemi tanárom mondta: „Jön a jégkorszak gyerekek! Mit tudunk tenni? Képzeljék el azt, hogy szánt a paraszt a mezőn, és húzza az ökör az ekét. Egy légy rászáll az ökör szarvára, és azt mondja: szántunk."

– Ez azt jelenti, hogy minimális a ráhatásunk a természetre?

– Arra szeretnék rámutatni, hogy mostanában összekeveredett három fogalom, pedig semmi közük egymáshoz. Természetvédelem, környezetvédelem és klímavédelem.

– Mit jelent ez pontosan?

– A természetvédelem értelmetlen fogalom. Nem kell megvédeni, megvédi a természet önmagát. Természeti jelenségek, hegyek, völgyek és folyók folyamatosan alakulnak át. A Kárpát-medence tele volt vízzel tízmillió évvel ezelőtt, ez volt a Pannon-tenger. A földkéreglemezek összegyűrődnek, aztán lekopnak. Hegyek képződnek, aztán azok is lekopnak. Megy minden a maga útja szerint, és ebbe mi nem tudunk beleavatkozni, csupán kisebb-nagyobb mértékben, de megy a maga útján. Ha egy viszonylag kellemes környezet van, ahol jól lehet élni, azt megpróbáljuk stabilizálni. Ezt jelenti a környezetvédelem.

– Kifejtené?

– Mivel az emberiség létszáma nő, egyre többet fogyasztunk, egyre több káros anyagot bocsátunk ki vizekbe, talajba, levegőbe. Azt a környezetet tesszük tönkre, ami az egészségünket teszi aztán tönkre. Emiatt sok a beteg, és kevés a teljesen egészséges ember. Gyógykezelésre mérhetetlenül sokat költenek a nyugati országok. Összemérhető, hogy élelmiszerre mennyit költenek, és ezzel párhuzamosan mennyit az egészségügyi kezelésekre, gyógyszerekre.

– A klímavédelem miben más?

– Három nevet érdemes megjegyezni. Svante August Arrhenius Nobel-díjas svéd tudós felfedezte, hogy a szén-dioxid és a Föld hőmérséklete között kapcsolat van. Minél melegebb a hőmérséklet, annál több a szén-dioxid a levegőben. Ha növekszik a szén-dioxid mennyisége, az melegedést okoz, ezt állította a nevezett tudós. Holott fordítva van! Szarka László akadémiai székfoglalójában mutatott be olyan dia­gramokat, amelyeken jól látható, valójában hamarabb következik be a melegedés, mint a szén-dioxid-szint növekedése. Arrhenius tévedett, mégis elfogadták. Az ötvenes években azt mondták, hogy a jégkorszakot úgy lehet megelőzni, hogy minél több szén-dioxidot kell kibocsátani.

– Mi az, amit fontos tudnunk a szén-dioxidról?

– Színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz. Amikor lélegzünk, beszívjuk a levegőt, a benne lévő oxigén egy részét pedig felhasználjuk biológiai működésünkhöz. Majd a mellékterméket, a szén-dioxidot kibocsátjuk. A kifújt levegő szén-dioxid-tartalma százszor akkora, mint a beszívott levegőé. Minden egyes lélegzetvétellel százszorosára növeljük a levegő szén-dioxid-tartalmát. Percenként tizenöt-húszat hét és fél milliárd ember és sok milliárd állat lélegzik, tehát elképesztő mennyiségben jut a levegőbe ez a láthatatlan gáz.

Ha ellenfényben nézzük, a kéményből kijövő vízgőz is tűnhet koromfeketének

– Hogyan reagál erre a természet?

– Amikor füstölgő kéményeket mutatnak, az hazugság. Néha gőzölgő hűtőtornyokat is látunk. Ezek a tornyok fölfelé karcsúsodó, hengeres tárgyak, és fölöttük van egy gőzfelhő, mert vízgőz jön ki belőlük. Amennyiben ellenfényben fotózzuk, onnan süt a nap, akkor borzasztó feketének látjuk. A televízióban mutatják a gőzölgő hűtőtornyokat, ellenfényben, és azt mondják, hogy íme: a szén-dioxid. A szén-dioxid viszont láthatatlan!

– A növények pedig beszippantják...

– Zöld leveleikkel kiszedik a levegőből a láthatatlan gázt, szétbontják szénre és oxigénre. Így termelődik az oxigén, amit kibocsátanak a levegőbe. A szenet arra használják föl, hogy felépítsék belőle a saját testüket. A növény a szén-dioxidból kivett szénből termel mindent. A szén-dioxid a nyersanyaga, a kiindulási alapja mindenfajta növényi termésnek, a görögdinnyétől kezdve a gabonán keresztül bárminek. Tehát indirekt módon a zöldségek, a gyümölcsök, a gabona, a hús, a tej, a tojás, és így tovább, mind a szén-dioxidból keletkeztek eredetileg. Ha bemegyünk egy McDonald'sba, és rendelünk egy hamburgert, annak minden egyes darabja eredetileg szén-dioxid volt.

– Mit akar ezzel mondani?

– Ha kivonnánk a levegőből a szén-dioxidot, mindenki elpusztulna! Az összes növény és állat elpusztulna, az emberek éhen halnának. Ennyit.

– A dekarbonizációról beszél?

– Nem lehet dekarbonizálni az atmoszférát. Az Egyesült Államok ötven államból áll, de nem háborúznak, mert van egy központi hatalom a fejük felett. A pánikkeltés pél­dául jó módszer a hatalom gyakorlására. Jön egy borzalmas katasztrófa, és a félelemkeltés mellett ráolvassák a bűnüket az emberekre, hogy ezért ti vagytok a hibásak, ti vagytok az okai, miattatok fogunk elpusztulni, mert jelen esetben túl sok szén-dioxidot bocsátunk ki. Mindig volt ellenségkép, aki ellen küzdeni kellett. A középkorban és az újkorban ezek lokális vagy regionális jelle­gűek voltak. A mai klímapánikkeltés viszont az egész világot egységesen érinti, mindegy, hogy milyen fajtájú, vallású, kultúrájú emberről legyen szó, nagyon szoros kapcsolatba hozható az atmoszférával.

– Visszatérhetünk a tudósokra?

– Élt egy kiváló szerb tudós, Milutin Milanković, akit az első világháború idején internáltak Magyarországon mint szerb állampolgárt. Mit gondol, hol jelölték ki a tartózkodási helyét? A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Mégiscsak nagy tudós, ne követ törjön, hanem dolgozzon tovább az elméletén, amit aztán egy Bacsák György nevű magyar akadémikus továbbfejlesztett, és most Milanković–Bacsák-elmélet néven szokták emlegetni.

– Mit mondott Milanković?

– A Nap körül kering a Föld. Szerencsétlen módon a Föld kétszer ugyanazon a pályán nem megy végig. Néha majdnem kör alakú a pályája, néha kissé ellipszis alakú, összevissza kacsázik, mert főleg a nagy bolygók befolyásolják a pályáját, mint a Jupiter és a Szaturnusz. Közben még ráadásul imbolyog, mint amikor egy búgócsigát megpörgetünk. Miközben a búgócsiga fordulatszáma csökken, a Földnek a fordulatszáma is csökken. Tehát egyre lassabban forog, volt, amikor tizenhat óra volt egy nap, és nem huszonnégy. Mindeközben a Hold távolodik tőle egy kicsit, és az árapálykeltő hatásával fékezi a Föld forgását. Imbolyog, és körülbelül huszonhárom és fél fokos dőlési szöge van a pályasíkra állított merőlegeshez képest.

– Amikor az egyik oldalon sötét van, a másikon világos?

– Az Északi-sarkon hat hónapig sötét van, hat hónapig világos. Amikor átmegy a másik oldalra, akkor a másik oldalon lesz tél, amott pedig nyár. Ellenfázisban van az északi és a déli félteke a dőlés miatt. Ámde a dőlési szög is közben imbolyog. Ha megváltozik a dőlési szög, akkor eltolódnak az éghajlati övek.

– Odébb mennek a sarkkörök?

– Fentebb vagy lejjebb kerülnek. Az éghajlati változás nagyon gyakran abból áll, hogy eltolódnak az éghajlati övek észak vagy dél felé. Most éppen egy nagyon lassú melegedés van. Sokkal lassabb, mint amit mondanak, aminek következtében az éghajlati övek az északi féltekén észak felé tolódnak el. Ha van egy kis szerencsénk, hamarosan egy mediterrán éghajlatú Kárpát-medencében érezhetjük magunkat. Ez tehát természetes. Két és fél ezer évvel ezelőtt Skandináviában szőlőt és bort termeltek.

– A hidegben mi a megküzdési stratégia?

– A túlélés érdekében bármi. Gyakorlatilag mindig a melegebb időszak volt kedvező az élethez. Most tizenöt fok az átlagos hőmérséklet, Arrhenius pedig tévedett, mert például négyszáznegyvenmillió évvel ezelőtt tízszer több szén-dioxid volt a levegőben, mint most, ennek ellenére négy fokkal volt hidegebb, mint most, és ez teljesen ellentmond az elméletének. Akkor komplett élőlényfajok pusztultak ki tömegesen. Volt olyan, hogy az átlaghőmérséklet nyolc fok volt, és olyan is, hogy hat fokkal magasabb volt, mint a mostani átlag. A legutolsó jégkorszak nagyjából százezer évig tartott, körülbelül száztízezer évvel ezelőtt kezdődött, és tizenegyezer évvel ezelőtt ért véget. Akkor pusztult ki a neandervölgyi ősember, nem tudott alkalmazkodni a hideghez. A földtörténetben a hidegebb időszakok pusztulással jártak az élővilág szempontjából, amikor pedig tíz-tizenötször több szén-dioxid volt a levegőben, mint most, és melegebb volt négy-öt fokkal, száz méter magasra nőttek a fák, akkor éltek a hatalmas dinoszauruszok, és táplálékbőség volt. Az elmúlt, nem egészen egymillió évre az a jellemző, hogy száz-száztízezer éves ciklusokban követték egymást a jégkorszakok és a melegedési korszakok. Ezt a Milanković-elmélet jól megmagyarázza. Amikor melegebb volt, több volt a szén-dioxid a levegőben, amikor hidegebb volt, akkor kevesebb.

– Mi az oka ennek?

– Petz Ernő energetikai professzor, aki magas beosztásban dolgozott a paksi atomerőműben, azt mondta, ha melegszik az éghajlat, akkor melegednek az óceánok, és a víznek a gázelnyelő képessége csökken. Tehát az óceánokban elnyelt szén-dioxidnak egy része kibugyog a levegőbe. Mint amikor a szódavizet melegítjük, pezseg belőle a szén-dioxid. A Föld kéreglemezeinek a törésvonalai mentén lemeztektonikai törések vannak, például az amerikai földrész távolodik az euró-paitól és Afrikától, ezért az Atlanti-óceánban is van egy törésvonal. A törésvonal mentén több száz vulkán működik folyamatosan, lent mélyen a víz alatt, és onnan megy be a rengeteg szén-dioxid a vízbe. Onnan kapja a szén-dioxid-pótlást, a tenger alatti vulkánokból. Amikor melegszik az éghajlat, nem tudja elnyelni ezt a mennyiségű szén-dioxidot a víz, hanem kibugyog a levegőbe. De van egy másik tényező! Amennyiben több millió éves távlatban gondolkodunk, megnézzük a Földben lévő összes szenet, akkor annak egy része ott van a levegőben, szén-dioxid formájában. Aztán ott van az élőlények szervezetében, minden emberben is, mert például a DNS-molekula alapja is egy szénlánc. Az összes élőlény szervezete szénalapú molekulákból áll.

– Milyen a helyzet most a szén-dioxid-mennyiséggel?

– Jelenleg gyakorlatilag földtörténeti minimumon van a szén-dioxid a levegőben, 0,04 század százalék. Volt már négytized százalék is, ami tízszer akkora. Most ezt négyszáz ppm-nek mondják. A ppm, az milliomod részt jelent. Tehát egy ezrelék, az ezer ppm. Volt már kétszáz ppm is egyébként, az volt az igazi minimum. De volt hétezer ppm is, az már héttized százalék. Mert tízezer ppm egy százalék. Tehát volt már tizenötször ekkora mennyiségű szén-dioxid a levegőben a földtörténet során. Amennyiben minden szént és szénhidrogént elégetnénk most ebben a pillanatban, ami technikai­lag kibányászható, akkor nagyjából a háromszorosára menne föl a levegő szén-dioxid-tartalma. De nem tudna mondjuk tízszeresére vagy tizenötszörösére fölmenni. Mert hiányzik hozzá még az a szénmennyiség. Mert az széntartalmú kőzetekben (mészkő, dolomit) van lekötve, ami millió évekbe kerül, amíg be tud menni a levegőbe. Mőcsényi Mihály volt a Kertészeti Egyetem rektora. Mindketten tartottunk egyszer az olajbányászoknál előadást. Mőcsényi azt mesélte, kint járt Hollandiában, és azt látta, hogy négyzetméterenként ötven kiló paradicsomot termelnek.

– Hogyan?

– Tizenöt méter magas üvegházakban futtatják fel a paradicsomot. Kompresszorral nyomják be a vízgőzt és a szén-dioxidot. Tehát, mint ami volt valamikor, tízszeres szén-dioxid-koncentrációban több százmillió évvel ezelőtt, és a paradicsom akkor megbokrosodik. Igaz, hogy aztán mondott Mőcsényi egy viccet is a vizekről: létezik ásványvíz, csapvíz és a holland paradicsom.

– Említene még valakit a témában?

– Még egy fontos név: Miskolczi Ferenc professzor, a NASA munkatársa volt, klímaelméletet dolgozott ki. Hatvan év adatait dolgozta föl. Az elmélete azonban ellentmond a „hivatalos" klímaelméletnek, amely szerint az üvegházhatásban döntő szerepe van a szén-dioxidnak.

– Mondana valamit az üvegházhatásról?

– Az üvegházhatás azt jelenti, hogy a felszín elnyeli a napsugárzás energiáját, és hősugárzást bocsát ki az infravörös tartományban. A levegőben lévő üvegházhatású gázok pedig ezt elnyelik, egy részét visszasugározzák a felszínre, és ezáltal melegítik. Ha nem lenne üvegházhatás, akkor mínusz tizennyolc fok lenne az átlagos hőmérséklet. Most pedig plusz tizenöt fok az átlag.

– Mi okozza az üvegházhatást?

– A túlnyomó részét, kilencvenöt százalékát nem a szén-dioxid, hanem a vízgőz okozza. A maradék öt százalékon osztozik az összes üvegházhatású gáz, beleértve a szén-dioxidot is. Egy példát említenék. Kint vagyunk a strandon, rekkenő hőség, napsütés. Párolog a vízfelület és a talajban a növények kiszáradnak, egyre több vízgőz lesz a levegőben, ettől növekszik az üvegházhatás, és egyre melegebb lesz. Egyszer eljutunk egy olyan pontra, amikor a levegő már nem tud magába beszívni több vízgőzt. Elkezd kicsapódni, és felhőképződés alakul ki. Tehát ott vagyunk a strandon, egyszer csak sűrű, sötét felhők jönnek a fejünk fölé, és öt percen belül tizenöt fokkal hidegebb lesz, és zivatar. Miskolczi azt mondja: egyetlen igazi üvegházhatású gáz létezik, ez pedig a vízgőz. Ki tud csapódni pára formájában, és felhőket tud képezni. Ennek következtében a felszín kétharmada fölött állandóan felhőtakaró van. A vízgőz tehát egy szabályozó elem, ez a meghatározó üvegházhatású gáz. Addig pörgeti fölfelé az üvegházhatást, amíg el nem ér egy fizikai maximumot. Onnan visszacsatol, majd hűt.

Szó sincs a jegesmedvék kipusztulásáról, sokkal inkább a túlszaporodásukról, a számuk mintegy fél évszázad alatt a hatszorosára emelkedett

– Van még hasonló története?

– A jegesmedve-probléma. Képek járják az internetet, és a tévében mutatják, hogy szegény állatok alatt olvad a jég. Az a helyzet, hogy a jég, ott a peremvidéken, tavasszal olvad. A jegesmedvék pedig a partvidéken és a szigeteken élnek. Amikor tavasszal olvad a jég, akkor – mivel a jegesmedve rendkívül jól tud úszni – egy úszó jégtáblára fölhuppan, és onnan vadászik a fókákra.

– Túlélési ösztön?

– A jegesmedvék iszonyatos módon túlszaporodtak, tehát nem pusztulnak ki. A Polar Bear Science oldalon fel van tüntetve, hogy nagyjából hatszorosára növekedett ötven év alatt a jegesmedvék száma. Kanadában vadászatokat szerveznek, mert különben fölfalják az összes fókát. Egy háromhetes vadászat, ahol elejtenek egy féltonnás jegesmedvét luxuskörülmények között, harminckétezer-ötszáz kanadai dollárba kerül. A zöldek tüntettek a faj kipusztulása ellen. Kiszámítottam, minden egyes jegesmedvére negyvenkétezer hektár hó- és jégmező jut. Van elég hó és jég a talpuk alatt, de nem ott szeretnek élni, az élőhelyük főleg a partvidékeken és kisebb szigeteken található, ahol a tavaszi olvadás idején is van szilárd talaj a talpuk alatt. Klímakatasztrófa helyett én adaptációs problémát látok. Kecskemét környékéről származom. A Homokhátságon hat méterrel csökkent a talajvízszint száz év alatt. Tényleg van melegedés. A Duna vízszintje lecsökkent három méterrel. Meg kellene oldani a termőföldjeink öntözését. Vízlépcsőket kéne építeni, amit el is kezdtek tervezni még a Horthy-rendszer idején, és meg kéne építeni a Duna–Tisza-csatornát, amit évszázadok óta terveznek, és ehhez egy öntöző főcsatornát is. A klímahisztériát én összekapcsolom tehát a vízlépcső-ellenes hisztériával is. Most is nagyrészt ugyanazok ijesztgetik az embereket klímakatasztrófával, akik annak idején a vízlépcső ellen kampányoltak.

Forrás: Magyar Hírlap
Ajánlotta Pencz István

Megjelent: 590 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.2%Austria 1.3%
Romania 5%Canada 1.1%
United States 4.5%France 0.9%
Ukraine 3.4%Sweden 0.8%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
Slovakia 2%Australia 0.2%
United Kingdom 1.9%Kuwait 0.1%
Norway 1.4%Italy 0.1%
Serbia 1.4%Poland 0.1%

Today: 430
This Week: 1275
Last Week: 5363
This Month: 19021
Last Month: 18056
Total: 2498414

Belépés