Print this page
2012 március 12, hétfő

A 259/2011 kormányrendelet életbe lépett

Szerző:

Sok magyar ember csak mostanában szembesült az egyébként 2012.01.02-től hatályos, 259/2011. (XII. 7.) számú kormányrendelettel. A jogszabály - látszólag - a lakosság érdekeit védi azzal, hogy rendelkezik a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, és - nem utolsó-, inkább elsősorban - a tűzvédelmi bírságokról.

A pompás rendeletnek elsősorban a bírságolásra vonatkozó részét érdemes górcső alá venni, ugyanis 40 jogcímet sorol fel, amelyekre hivatkozva - bírság címén - újabb sarcokat vethetnek ki a megélhetéssel küzdő milliókra. Ma, amikor egy pár száz forintos csekk befizetésének elmaradása esetén kikapcsolják a közüzemi szolgáltatásokat, vagy több tízezer forintos bírságokat vetnek ki az áldozatra, nem szabad lebecsülni ennek az újabb népnyomorító intézkedésnek a következményeit.

Az az érv, hogy a rendelkezés a tűzoltóság munkáját hivatott segíteni annak érdekében, hogy életeket és anyagi javakat mentsenek meg, igencsak hamiskás. A hatalomban ülők számára semmit sem jelent az emberélet, ezt bizonyítja a telente megfagyó százak és utcára kerülő tízezrek sorsa. Épeszű ember nem gondolhatja komolyan, hogy a népnyúzó uracskákat érdekli az, hogy évente 1-2 emberrel több hal meg amiatt, mert a tűzoltók nem bírták átvágni magunkat Mari néninek a lépcsőházban kialakított viráglabirintusán.

Ha kicsit gyanakvóbbak vagyunk, egy további aljas célt is kiolvashatunk a rendelet sorai közül a brutális bírság összegeken felül. A panellyukba kényszerített, nagyrészt az életben maradásért küzdő milliók csak a lakógyűléseken értesültek róla, hogy a helyhiány miatt a lépcsőházban termesztett dísz és haszonnövényeik mostantól MINIMUM 60.000 Forintos bírság kiszabására jogosítják fel a hatóságot. Aki tehát paprikapalántát, netán valami fűszernövényt termelt eddig a társasházak lépcsőházaiban, mostantól nem teheti ezt nyugodt szívvel a bírság miatt. Mehet, és megveheti a tecsóban a gén- és sugárkezelt növényeket jó pénzért. A pénzre nyilván nagy szükség van az ébredező lakosság további tudatszűkítéséhez és kordában tartásához.

Köszönjük, "magyar" kormány!

A téma nem lezárt. Ezen a honlapon "Miért bírságolnak a tűzoltők" címmel ezt írják:

"Az elmúlt napokban olvasóink hívták fel rá a figyelmünket, hogy a tűzoltóság munkatársai jelentek meg náluk a lépcsőházban és több esetben ahol bútor, dísztárgy vagy cserepes virágállvány volt, 40 és 60 ezer forint körüli büntetéseket szabtak ki. Ezen felháborodva több olvasónk is megkereste a helyi tűzoltóságot, ahol „mosták kezüket" a tűzoltó vezetők. Mivel nem sikerült kérdéseikre választ találni, ezért hozzánk fordultak segítségül.

Megpróbáltunk kicsit utánajárni, hogy valójában mi lehet a háttérben. Mért okoznak országszerte egyre nagyobb bosszúságot azok az emberek, akik az ország legelismertebb, a teljes lakosság körében legnagyobb szimpátiát maguknak tudható szakmát választották hivatásul. A napi hírek között csak említésképp szerepelt, hogy a tűzoltóság és a katasztrófavédelem bírságolhat (bírságol is) akár a lépcsőházakban elhelyezett virágok miatt is, tűzvédelmi szabályokra hivatkozva. A hírekből épp csak a lényeg maradt ki, a dolog háttere.

Az azonnal, bejelentés nélküli ellenőrzés és figyelmeztetés nélküli bírságolás ugyanis nem „az ellenőrzések szigorúságát jelzi", hanem az okáról árulkodik. Nincs bejelentés, nincs figyelmeztetés, rögtön bírságolás van, emelt összeggel. Nem a szabályokról szól a történet, hanem a pénzről.

Ahogy a többi hasonló bírság, és az újabbnál újabb adónemek, ez is a pénzbehajtásról szól, az állam utolsó előtti (a lakosságnál lévő) tartalékainak kipréseléséről. A hírek szerint a beszedett pénz közvetlenül az államkasszába kerül.

Azonban ez nem csak a pénz, illetve az állam katasztrofális helyzetét veti fel, hanem egy erkölcsi kérdést is. A sivár lépcsőházak mellett ugyanis egy mindenki által elismert, a leginkább hiteles rendvédelmi szervezet tekintélyét verik a porba a rájuk kényszerített bírságoltatással.

Míg a rendőrök munkáját lehet kritizálni, és helytállásuk egyéni elbírálás kérdése, addig a tűzoltók iránti bizalom meglehetősen erős és egységes. Magunk is elismeréssel adóztunk a tűzoltók érdekvédelmi megmozdulásai előtt, tagjaink között is több tűzoltó van.

Így a mundér becsületének védelméért is megkerestük Salamon Lajost, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnökét. Kérdéseikre megtudtuk, hogy hallottak már a muskátlikért büntetéseket kiszabó akciókról, de Ők maguk sem tudnak semmiféle új törvénymódosításról. Egy régebb óta érvényben lévő rendeletet rángatott elő a katasztrófavédelem vezetése, amire hivatkozva küldték sarcolni a megbecsült tűzoltókat.

Salamon Lajostól megtudtuk, hogy a tűzoltóságot kényszerpályára állították. Az ellenőrzést egyre inkább átveszi felettük a katasztrófavédelem, aminek a jelenlegi vezetői volt határőr és katonatisztek, amit az állomány nehezen tud elfogadni, aminek fő oka a szakmai hozzáértés hiánya.

Így fordulhat elő, hogy a készenléti szolgálatban lévő kollégáikat a tűző napon, vagy éppen a dermesztő hidegben a tűzoltóépület előtti térre vezénylik és ott alaki foglalkozást tartanak nekik. Tetszik érteni? Akár a sorozott állományt hajdanában a seregben. Ha nincs feladat éppen, akkor csinálnak nekik. Pedig a tűzoltók nem is alakzatban, hanem a körülményekhez igazodva végzik a munkájukat.

Az elnök úrtól az is megtudtuk, hogy a jogszabály nem hagy mérlegelési lehetőséget kollégái számára. Ha a lépcsőházban a közlekedést akadályozó bármilyen tárgyat találnak, akkor büntetniük kell. Véleménye szerint az mellett, hogy a most kialakulóban lévő gyakorlat a testület presztízsét rombolja, valamilyen szinten értelmetlen is, mert a tűzoltók „éles helyzetben" nem néznek se istent, sem embert, ha az élet védelméről van szó. Át fognak menni erőből a betonfalon is, ha a helyzet azt kívánja. Valamint a cserepes muskátliknál sokkal nagyobb gondot jelentenek a ráccsal lezárt lépcsőfordulók, folyosók, amikről a jelen jogszabály nem rendelkezik.

A szakszervezeti vezető elmondta, hogy egyre kisebb a mozgásterük, munkájukat a kormány minden eszközzel igyekszik ellehetetleníteni, így az érdekképéviset egyre nehezebbé válik. Megtudtuk, hogy a szakszervezetnek nem lehet a tűzoltó laktanyában irodája. A érdekképviseleti munkához szükséges irodát, bútorokat, irodai eszközöket maguknak kell saját költségen biztosítaniuk. Vezetőik munkáját áthelyezésekkel lehetetlenítik el, így minden elért eredményért keményen meg kell küzdeniük.

A hasonló előírásoknak és a kollégáik alulfizetettségének tudható be, hogy a hivatásuk szeretete ellenére nagyon sok tűzoltó akassza szegre a sisakját. A kezdő tűzoltó keresete átlag 80 000 forint körül van, a tapasztaltabb, hosszabb ideje a társadalom megbecsülésének örvendő kollégájuk is csak 110 ezer forintot költhet havonta a családjára. A szakmában kialakult áldatlan állapotoknak tudható be, hogy többek között Baranyában az elmúlt időszakban közel tíz tűzoltó szerelt le és további harminc kollégájuk gondolkodik a leszerelésen.

Ha a helyzet változatlan marad, akkor az autósokat bírságoló rendőrök után a lépcsőházakban muskátlik után kutató tűzoltók lesznek a társadalom szándékos megosztásának újabb céltáblái? Talán a tavaly tavaszi határozott kiállásuk túl fenyegető volt a hatalom számára? Lehet ám velük packázni! De szerintünk nem biztos, hogy tanácsos!"

Sólyom Gábor, Bánfalvi Béla – Jövőnk.info