Az MNB által évente meghirdetett akció célja, hogy a nonprofit szervezetek és alapítványok fűtésre fordított költségei csökkenjenek. Ennek keretében a jegybank félszáz tonna megrongálódott, elhasználódott vagy egyéb okok miatt a forgalomból kivont bankjegyet brikett formájában hasznosít újra, majd a készterméket alapítványok számára ajánlja fel. Idén a Miskolci Autista Alapítvány és a Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület nyerte el a támogatást, így egy évre elegendő papírpénz-alapú tüzelőanyaggal lettek gazdagabbak.
Egy kilogrammot nyom a pénzből készült brikett
A pénzbrikett készítése során a bankókat először 1 és 5 milliméter között darabokra vágják, majd az így keletkezett papírhalmazt nagy nyomással 1 kilogramm körüli téglákká préselik. A keletkezett anyag elégetését vegyes tüzelésű kazánban lehet végrehajtani, fűtőértéke pedig megfelel a barnaszénének.
Forrás: tuzeloanyag.com
Szerkesztői észrevétel
Az MNB-t, és általában a központi bankokat a pénzhatalom szálláscsinálóinak, kiszolgálóinak, és egy új tipusú gyarmatosítás felelőseinek tekintjük. Természetesen lehetséges, hogy egy ilyen intézmény is jótékonykodjon, hiszen a vezetője nemrég még havi 8.000.000 millió forintot keresett. Miért ne jótékonykodhatna? Mégis azt javasoljuk, hogy gondoljunk végig más lehetőségeket, mielőtt kialakítjuk magunkban a jóságos MNB képet.
A cikkben írtak szerint 4 tonna értéke kb. 30 milliárd Ft, tehát az évi 50 tonna értéke kb. 365 milliárd Ft. Hivatalosan beismerve tehát a forgalomból "megrongálódott, elhasználódott vagy egyéb okok miatt" ennyi milliárd Ft-ot vonnak ki. Itt főleg az egyéb okokra lennénk kíváncsiak. A bankkártyák és az elektronikus átutalások korában nehezen hihető, hogy néhány milliárd forintnál több megrongálódjon - bár lehetséges, de nem valószínű. Néhány éve még a hivatalosan beismert mennyiség 100 tonna/év elégetett bankjegy volt (index).
Ami miatt észrevételezzük az évi 50-100 tonna, hivatalosan beismerten is legalább sokszázmilliárd Forint értékű pénzégetést, az nem a megrongálódott bankjegyek hihetetlenül nagy tömege. Elképzelhető, hogy az országban több ezren gyűrögetik és tépik a bankjegyeket, a kávé is ráfröccsenhet, könnyen összejöhet tehát az a pár száz milliárdocska sérült pénz évente.
Aggodalmunk oka a történelmi tapasztalat. Nem közismert, de nem is titok, hogy az 1929-1933-as válság során az amerikai központi bank (ott FED-nek hívják az MNB-t) a pénz forgalomból történő kivonásával mesterséges pénzhiányt idézett elő, ami tömeges bank- és vállalati csődöket, a termelő eszközök és erőforrások elértéktelenedését idézte elő. Azok a személyek, akik a válság megtervezésében részt vettek vagy a tűz körül voltak, fillérekért vásároltak meg hatalmas értékeket, gyárakat, birtokokat. A FED létrehozásának ez volt az egyik fő célja, hogy egy szűk kör hatalmas vagyonok megkaparintásával tovább erősíthesse a hatalmát.
Ez a jól bevált forgatókönyv látszik megismétlődni Magyarországon is. A pénzhiány megbénítja az egyébként is lélegeztető gépen lévő gazdaságot, és elég lesz egy pár hetes éheztetés gazdasági válságnak álcázva, hogy a még megmaradt föld- és ingatlanvagyonok tulajdonosai boldogan mondanak le életük munkájáról egy kis alamizsna fejében. Akik szerint ez a forgatókönyv elképzelhetetlen, valószínűleg nem ismerik a pénzhatalom könyörtelen logikáját.
Felmerülhet, hogy ha valóban az MNB felelős (ki más lehetne?) a forgalomban lévő pénzmennyiség beszűkítéséért és a "felesleges" pénztömeg megsemmisítéséért, akkor miért hozza nyilvánosságra ezeket az információkat? A válasz erre a kérdésre a következő:
1. Túl nagy nyilvánosságot azért nem kaptak ezek az információk, a fósodratú tájékoztató eszközök szinte némák voltak ez ügyben. Te pl. tudtál róla?
2. Több áruszállító kamion rakodóterét megtöltő "elhasználódott pénz" elégetése sutyiban sokkal gyanúsabb lenne, mint nyilvánosan. Elvégre ki tudná megmondani, hány száz milliárd Ft értékű bankjegyet rongálunk meg évente összesen?
3. Régi trükkje a hatalmon lévőknek, hogy ha valamit el akarnak titkolni, akkor azt kiteszik a kirakatba. Ki gyanakodna ezek után?
Olvashatók olyan becslések (talán Bogár László a forrás) hogy Magyarországon a forgalomban lévő pénz mennyisége mindössze 40%-a annak, amennyire a gazdaság egészséges működéséhez szükség lenne. Azt tudjuk, hogy a multik és más élősködők ezermilliárd számra viszik ki a profitot az országból, na de nem forintban! Tömérdek forintjukért devizát vesznek. A Forint itt marad az MNB-ben. Akár égetik tehát a forintot, akár nem, egy dolog biztos: A szükségesnél jóval kevesebb pénz kerül a gazdaságba, és a forgalomban lévő pénz mennyiségének a szabályozását pedig az MNB végzi.