Print this page
2020 június 18, csütörtök

Mónus Áron küzdelme a zsidó szabadkőművesekkel

Szerző: Dr. Dányi László:

Mónus Áront, aki a Magyarok Világszövetségének kitüntetettje sorozatos zaklatások érik. A MVSZ kiáll kitüntetettjei mellett. A Mónus Áront ért zaklatásnak az MVSZ kérésére dr. Dányi László történész, újságíró járt utána. Írását alább mi is közzétesszük. / Elmegyógyintézetbe akarták csukatni a nemzetközi hírű írót Vásárhely felett az ég se nem tiszta, se nem kék

Mónus Áron küzdelme a zsidó szabadkőművesekkel és a magyar birkákkal

Rendőrségi nyomozás kísérte felettébb különös események történnek az utóbbi időben egy hódmezővásárhelyi református köznemesi családban született gazdálkodó idős férfi (a rendszerváltozás előtt települt haza Franciaországból) mezőgazdasági birtokán, ahol egymást érik az erdőt is telepített gazdára nézve furcsa, kimondottan rémisztő fordulatok.

Először mintegy 100 birkája pusztult el hirtelen. A kissé késve, egészen pontosan csak másnap este értesített és kihívott vásárhelyi állatorvosnak sajnos nem volt lehetősége elintézni, hogy az elpusztult állatok tetemeiből néhányat Budapestre vagy Debrecenbe szállítsanak speciális laboratóriumi vizsgálatra, mivel azon a napon délelőtt – a heti egy alkalommal - ilyen céllal a Csongrád megyéből az említett helyek valamelyikére szállító teherautó már teljesítette feladatát. (Egy székkutasi juhász birkák őrzésével, gondozásával megbízott fia, K. Dávid egyébként feltűnő hanyagsággal látta el a munkáját, időnként napokig távol maradt.)

Majd több mint 60 hektár területen lévő lucernát és füvet váratlanul munkagéppel teljes mértékben lekaszáltak. A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen lopás bűncselekményének megalapozott gyanúja miatt feljelentést tett gazdálkodó erőteljes fellépésére az anyagi kár nagy részét utóbb megtérítették.

Népszabadság: Hitlert Szegeden nyomtatják

A magyar, sőt nemzetközi közvélemény előtt nem ismeretlen személyt értek idegölő megpróbáltatások, hiszen a hét magyar nyelvű, nem kis politikai és médiaviharokat kiváltott könyvet forgalmazó Mónus Áron íróról, műfordítóról, matematikusról, a Francia Írószövetség tagjáról van szó, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése után disszidált Magyarországról.

Korábban a Szegedi Tudományegyetem matematika szakos hallgatója volt, majd egyetemen tanított Rennes-ben és Párizsban is. Akkor ismertem meg személyesen újságíróként, amikor 1991-ben magyar nyelven kiadta az Összeesküvés: A Nietzschei Birodalom című, a nemzetközi zsidó szabadkőművesség céljait, tevékenységét leleplező könyvét. Anno, 1992-ben Egy (egyelőre) betiltott könyv nyomában címmel készítettem vele először kétkolumnás interjút hódmezővásárhelyi házában, Buksi nevű kuvasz kutyája kíséretében a Békés és Csongrád megyei Délkelet független közéleti hetilapban, valamint az Antall-kormány félhivatalos napilapjában, a konzervatív Pesti Hírlapban és a Reggeli Délvilág Csongrád megyei napilapban folyamatosan tudósítottam a kilencvenes évek elején (például Dányi László: Szabadkőművesek háborúja – Mónus Áron az Európa Tanácshoz fordult. Pesti Hírlap, 1993. október 20.) a végül a méltatlan, igaztalan vádak alól jogerősen felmentett Mónus Áront ért politikai, rendőrségi, ügyészségi, bírósági és médiazaklatásokról.

A hazaáruló kommunista Kádár-rendszer központi napilapja, a rendszerváltozás idején szocialistává vedlett Népszabadság címoldalán ezzel a provokatív főcímmel közölt cikket: Hitlert Szegeden nyomtatják.

A Csongrád Megyei Bíróság 1993. december 8-án meghozott ítéletében Mónus Áront azzal az indokkal mentette fel a zsidó nép elleni izgatás bűntettének vádja alól:

„A szabadkőműves szervezetekben működő gazdag zsidókra vonatkozóan negatív értékítéletet mond. Munkájának összegzéseként célja a szabadkőművesség világuralmi törekvéseinek az olvasó elé tárása. Nem a zsidóság, nem a zsidó nép ellen uszít. A szabadkőművesek tevékenységére vezeti vissza a fasizmust, Hitler uralomra jutását, a zsidók tragédiáját, a holokausztot..."

Nem mellesleg Franciaországban nemhogy nem üldözték a hatóságok Mónus Áront, hanem a párizsi bíróságok egyenesen elrendelték a Les Secrets de L'Empire Nietzschéen című könyve (A Nietzschei Birodalom titkai. Franciaország, Svájc) nemzetközi reklámozását.

Gazdag zsidók küldték gázkamrákba a szegény zsidókat

Azon tévéműsorban tett kijelentésére (Nap-kelte, MTV, 1994), hogy a 2. világháborúban a kis zsidók haláláért az Adolf Hitlert támogató tehetős, szabadkőműves zsidók voltak a felelősek, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közösség elleni izgatás vádjával feljelentette, de a Fővárosi Bíróság neki adott igazat, felmentette, és jogerősen megrovásban részesítette Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját, illetve Kertész Péter szóvivőt.

A népszerű és kelendő írót, műfordítót, korábban egyetemi oktatót nemzetközi támadások is érték a Cion Bölcseinek jegyzőkönyvei magyar nyelvre történt átültetése és megjelentetése, illetve Adolf Hitler Mein Kampf (Harcom) című könyvének kiadása miatt. A Fővárosi Főügyészség és a Fővárosi Bíróság kimondta, hogy az Interseas Editions kiadásában megjelent Harcom című kötet Mónus Áron fordítása, amely új fordítás, nem azonos az 1942-ben kiadott fordítással. Utószót írt a magyar nyelvű kiadáshoz. 2006. augusztus 8-án a Fővárosi Bíróság visszaadott a részére 263 darab példányt, miután 2006. január 4-én a Fővárosi Ítélőtábla felmentő ítéletet hozott a javára. (A 2. világháború után először 2016-ban nyomtatta ki újra /kritikai/ kiadásban egy müncheni könyvkiadó Hitler könyvét.)

Roger Garaudy Az izraeli politikát megalapozó mítoszok című könyvét franciából magyarra fordította, és előszót írt a magyar nyelvű kiadáshoz. Ezen könyv következtetése: mintegy egymillió zsidó, de több tízmillió nem zsidó halt meg a zsidók által előidézett 2. világháborúban. Puszta magyarországi kiadása miatt tettek ellene büntetőfeljelentést.

A Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság ítélete 2004. május 14-én emelkedett jogerőre, amely a Garaudy-könyv kapcsán bűncselekmény hiányában felmentette a zsidó nép elleni izgatás bűntettének vádja alól. Az ellene lefolytatott büntetőeljárás legfontosabb tanulságának az bizonyult, hogy a könyvben foglaltak igazak – a zsidó szabadkőműves feljelentő egyetlen valótlan tényt sem tudott megjelölni a könyvben leírtak közül.

François Trocase Ausztria-Magyarország lerombolása a zsidóság és a szabadkőművesség által című könyvét (franciából fordította magyarra, és írt előszót a magyar nyelvű kiadáshoz Mónus) a Magyar ATV 2002. január 9-én 19 óra 30 perc és 20 óra között mutatta be Összefüggések című műsorában. A mű annyira támadhatatlan, hogy a zsidó szabadkőművesség nem emelt szót ellene.

És akkor kikelt magából Lázár...

A jelenleg 86 és fél éves Mónus Áron hazatelepedése óta egyébként aktív közéletet is élt, egy ízben feljelentésére a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Lázár János fideszes honatya mentelmi joga felfüggesztésének a tárgyában. A feljelentő szerint dr. Lázár János hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselő, polgármester a szegedi Délmagyarország (ott kezdtem az újságírói pályafutásomat 1987-ben) és Csongrád megyei Délvilág napilapok 2003. szeptember 3-i számában megjelent, Lázár János mentelmi joga marad és Mónus Áron magánvádja című cikkekben becsületének csorbítására alkalmas tényeket állított. A Mentelmi bizottság 2003. november 3-i ülésén megállapította, hogy az ügy összefügg, illetve előzménye Mónus Áron korábbi feljelentése miatti mentelmi ügynek, amelyben az Országgyűlés a 2003. szeptember 8-i ülésnapján nem függesztette fel dr. Lázár János mentelmi jogát. E határozati javaslat tartalmazta, hogy Mónus Áron közösség elleni izgatásért feljelentette dr. Lázár Jánost, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármesterét azért, mert a Nobel-díjas Kertész Imre írót népszerűsítette, a Sorstalanság című könyvét ajándékba adta helyi középiskoláknak. Magyar, francia és angol nyelvű körlevélben ítélte el a „holokausztipart szolgáló" hódmezővásárhelyi önkormányzatot. A Hódmezővásárhelyi Városi Ügyészségen tett feljelentése szerint Kertész Imre felelősségre vonja a zsidókat 1945 előtt ért sérelmekért az összes magyart, azokat is, akik a 2. világháború után születtek.

Dr. Lázár János ezzel kapcsolatos 2003. január 9-i közgyűlési nyilatkozata miatt tett feljelentést Mónus Áron. Azzal foglalkozva nyilatkozott dr. Lázár János a Délmagyarország és Délvilág napilapokban 2003. szeptember 3-án, lényegileg megismételve korábbi kijelentéseit. A Mentelmi bizottság – a két ügy tényállásbeli összefüggései miatt – fenntartotta azon álláspontját, amely szerint vitatható az, hogy bármilyen bűncselekmény tényállási eleme fennállna, illetve a büntetőjogi értékelésre irányuló törekvés egyértelműen zaklató jellegű. A mentelmi jog felfüggesztését nem javasolt bizottság 2003. november 3-i ülésén ugyanakkor leszögezte: „dr. Lázár János ezen újabb, megismételt nyilatkozata szándéktól függetlenül az ügy felértékelésének látszatát keltette, ezért az ilyen és hasonló megnyilvánulások feleslegesen gyengíthetik mind a Magyar Országgyűlés, mind az érintett képviselő tekintélyét és méltóságát." Dr. Lázár János a TV2 Tények-Este című műsorában (2003. január 26.) kijelentette:

„Mónus Áron mind zárt intézetben vagy elmeosztályon vagy pedig büntetés-végrehajtási intézetben, szégyen a városra az, hogy ilyen lakosa van. Ezt komolyan mondom.",

Ezért a nyilatkozatáért a bíróság nem marasztalta el.

Három évvel később Mónus Áron személyiségi jogainak megsértése miatt nyújtott be keresetet a bírósághoz, mivel dr. Lázár János országgyűlési képviselő, polgármester a közgyűlésen vele kapcsolatban több, szerinte, sértő kijelentést is tett. Felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság alaptalannak ítélte, ezért – a jogerős ítéletet helybenhagyva – elutasította. Ugyanakkor figyelemreméltó idézet a Legfelsőbb Bíróság (nyilvánvalóan dr. Lázár János legnagyobb fájdalmára) 2005. november 15-én meghozott ítéletéből:

„az ügyben feltárt bizonyítékokból tisztázódott, hogy a magánvádló elmebeteg voltának (meg) állapítása alaptalan. Mónus Áron magánvádló beszámítási képességét korlátozó vagy kizáró elmebetegségben nem szenved és nyilvánvalóan nem is szenvedhetett, nem mutathatta ennek jeleit a kérdéses tévéműsorban történt fellépése során sem."

Majd két év múlva (2007. augusztus 7.) hiába írt dr. Lázár János hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselő, polgármester ötoldalas levelet Mónus Áron gondnoksági ügyében dr. Czirjákné dr. Lengyel Marianna vezető főtanácsos (Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal) részére. Idézet belőle:

„Mónus úr esetében nemcsak 'művei', hanem perlekedései és a megtett nyilatkozatai is bizonyítékául szolgálnak gondnokság alá helyezésének szükségszerűségéhez, tekintettel teljesen torzult személyiségéből, minden rációt, észszerűséget mellőző gondolkodásából eredő cselekedeteire, nyilatkozataira. (...) Többek között Mónus úr feljelentette Gyurcsány Ferencet, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét, akit például hazaárulással, kémkedéssel, bűnszervezet létrehozásával vádolt, feljelentette Kertész Imre Nobel-díjas írót közösség elleni izgatással és más, vagyon elleni bűncselekmény elkövetésével vádolva. (...) Mónus 'a magyarság nevében' feljelentette Horn Gyula akkori miniszterelnököt, valamint a legfőbb ügyészt is, mert nyilvánosan megkövette a holokauszt borzalmait túlélt zsidóságot." Előtte néhány hónappal (2007. május 15.) dr. Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő azzal fordult levélben a helyi (!) gyámhivatalhoz fordult: "Ezúton kívánom bejelenteni, hogy személyi és vagyoni érdekvédelme érdekében indokoltnak találom Mónus Áron (...) alatti lakos gondnokság alá helyezését. Mónus Áron folyamatos feljelentései, mániákus pereskedése és egész viselkedése arra utal, hogy nem rendelkezik az ügyei önálló viteléhez szükséges belátási képességgel."

A Szegedi Törvényszék 2013-ban mondta ki a Szegedi Ítélőtábla által jogerőre emelt ítéletében azt, hogy dr. Lázár János alperes, államtitkár megsértette Mónus Áron író, műfordító, mezőgazdasági őstermelő és könyvterjesztéssel foglalkozó hódmezővásárhelyi lakos, felperes jó hírnevét, emberi méltóságát azzal, hogy több alkalommal nyilvánosan Zrínyi utcai elmebetegnek nevezte, egyúttal eltiltotta a további jogsértéstől.

Magyarország valóban a félelem országa?

Arról adott hírt 2018-ban egy négy évvel korábban elindított multimédiás hírportál (a Híraréna alapítói rutinos és a közéletben jól ismert, a veszélyeket semmibe vevő személyek; főszerkesztője ingyenes keresztény jogvédő és dokumentumfilmes), hogy elérhetetlenné tették Mónus Áron internetes honlapját.

Magyarország a félelem országa – nyilatkozta Molnár F. Árpád újságírónak Mónus Áron, akit – cselekvőképtelenségre hivatkozva – bírósági úton zárt intézetbe, elmegyógyintézetbe akartak csukatni. Mint az üldözött Mónussal kapcsolatban az újságíró megjegyezte, nem mellesleg

„sikerrel perelt vissza Lázár János zsebéből a magyar állam kasszájába több, mint 7 millió forintot, amit Lázár János jogtalanul vett fel. (...) A Mónus-ügy bírája volt az, aki – bár nem engedélyezte a tanúkénti meghallgatásomat – nem volt hajlandó az orbáni maffia bűnszervezeti szándékát teljesíteni, hanem Mónus Áront, mint normális személyt, elbocsátotta."

A független online hírportál levelezési címe: 1239 Soroksár, Orbánhegyi dűlő 50.!

Kísért a múlt. Emlékszem, hogy közvetlenül az elszabotált rendszerváltás után a Békéscsabai Városi Bíróság szabad demokratákkal szimpatizáló büntetőbírája – egy szerény képességű újságíró kollégám (egyszer meg is akart ütni, mert az MDF-es Csurka Istvánt méltattam egy belső vezércikkemben) által ellenem indított magánvádas büntetőper első fokú tárgyalása során – szovjet módszer alapján elmegyógyintézetbe akart záratni, mire a félelem egy csepp jelét sem mutatva a tárgyalóteremben megjegyeztem: akkor itt ért véget a bírói pályafutása.

Jó néhány évvel később ő került be az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe...

A másodfokon eljárt, gyulai székhelyű Békés Megyei Bíróság karcagi születésű elnöke később arra kért meg, hogy írjam meg az élettörténetét, rendelkezésemre bocsátja a vonatkozó dokumentumokat is.

Magyar Nemzetért Ezüstérem Mónus Áronnak – a Magyarok Világszövetségétől

Ám ami a lényeg: az 1938-ban, a magyar nemzet Trianon utáni fénykorában létrehozott Magyarok Világszövetsége, a jelenleg is legnagyobb, öt világrészt átfogó magyar civil szervezet a Magyar Nemzetért Ezüstéremmel kitüntette Mónus Áron Hódmezővásárhelyen (Jókai Mór író a legmagyarabb mezővárosnak nevezte) élő matematikust, írót. A kitüntetést Bottyán Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese adta át 2019. augusztus 17-én, a Csongrád megyei Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban, a kitüntetettek emlékfáinak avatásakor. Bottyán Zoltán felolvasta Patrubány Miklós MVSZ-elnök méltatását, amelyet a Magyarok Világszövetségének elnöke akkor írt, amikor döntött a kitüntetés odaítéléséről.

Íme: „Mónus Áron író, matematikus, volt egyetemi oktató, hódmezővásárhelyi református nemesi család sarja. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vérbefojtása után emigrált, és Svédországban, Dél-Afrikában, Franciaországban, valamint Svájcban élt, kutatott és egyetemeken oktatott. 1988-ban hazatelepült Magyarországra, és szűkebb hazájában, Hódmezővásárhelyen, illetve annak közelében fekvő tanyáján írja könyveit és gazdálkodik. Külföldön töltött évtizedei alatt történészeket megszégyenítő alapossággal kutatta a szabadkőművesség történetét és tevékenységét.

Világhírűvé vált, amikor egyik francia nyelvű könyve miatt az őt a francia sajtóban (L'Express párizsi hetilap – D. L.) ért támadások és rágalmak okán pert indított és nyert a szabadkőművesség ellen. A per során Mónus Áron bizonyította, és a bíróság ítéletével azt megerősítette, hogy a szabadkőművesség nem holmi emberbarát, jótékonysági szerveződés, hanem országok fölötti, világhatalomra törő titkos társaság. A bíróság arra kötelezte a világszerte több millió példányban megjelenő újságot, hogy tegye közzé Mónus Áron megállapításait a szabadkőművesség igazi, titkos törekvéseiről. Hazatelepülése óta élénken foglalkozik a magyar közélet visszásságaival, és írásaiban, valamint hatósági feljelentéseiben mindenkor megszólal, amikor úgy véli, hogy a magyar nemzeti érdeket sérelem éri. Közismert az a felszólalása, amellyel Kertész Imre Nobel-díjas írót jelentette fel magyarellenes izgatás vádjával. Kifogásolta, hogy Kertész Imre válogatás nélkül, azon magyarok ellen is izgat, akik 1945 után születtek, tehát semmi módon nem tehetők felelőssé a zsidóságot korábban ért hátrányos megkülönböztetésért, valamint a holokausztért.
(...)

Sem a két világháború, sem a XX. század története nem írható meg a szabadkőművesség tevékenységének ismerete nélkül – figyelmeztet több szerző, közöttük Drábik János is. Mónus Áron kutatói, és írói munkásságával ezen a téren alkotott meghatározót. Munkássága ezért egyszerre szolgál egyetemes emberi és magyar érdeket."

Epilógus

Az 1934-ben Hódmezővásárhelyen (az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején még Csongrád megye székhelye volt) született Mónus Áron juhainak elpusztítása, lucernájának lekaszálása, a rendszerváltozás óta tartó folyamatos zaklatása, üldözése komoly aggodalomra ad okot. A nemzetközi hírű író, akinek volt bátorsága a 20. század rejtett titkait feltárni, talán különb megbecsülést érdemelne saját hazájában, szülővárosában.

Végezetül eszembe ötlött az, óriási vita bontakozott ki arról a hódmezővásárhelyi sajtóban az 1990-es évek első felében, hogy mi is az a vásárhelyiség, magyarság (lásd Péter Árpád újságíró kollégám óriási visszhangot kiváltott mondatát:

„Elég már a nyugodt erőből!")?

Akkoriban nem sikerült eldönteni a kőkeleti kérdést, de már közel állunk hozzá?!

Forrás: MVSZ Sajtószolgálat
A kiemelések a Magyar Megmaradásért szerkesztőtől.