XVI. Magyar Istennők
Az idő nagy úr, a fogalmak a nagyon hosszú idő sodrásában változhatnak, továbbá egy bizonyos objektumhoz több hagyomány is fűződhet. Ha egy nyelv, mint a magyar nyelv sok tízezer évre megy vissza, amiben különbözik a legtöbb mai nyelvtől, akkor a nyelv által meghatározott, vagyis a jelekből kiolvasott fogalmakat érdemes több szempont alapján is értelmezni.
Legnagyobb istennőink egyike, kizárólag a személyes véleményem szerint, az Ég Királynője, akinek a neve Un volt eredetileg. Un istenanya nevét nehéz volt felderíteni, mivel nem tudtam róla, hogy létezik, és azt sem, hogy egykor hatalmas magyar istennő volt. Soha senki sem vetette fel létezését, tudomásom szerint. Ez a helyzet nagyon sok más istennőnk és istenünk esetében is. Nem vagyok a fiatal utódaink által megalkotott tudás foglya, abból semmit el nem fogadok, mert meghamisítják még a legalapvetőbb igazságokat is. Ezért aztán törekszem az önálló gondolkodásra, nem hiszek el semmit a könyvekből, amiket olvasok, csak azokat a tényeket, amelyekkel magam is egyetértek.
Un istenanya nevére és létezésére a következő elemzések végrehajtása után jutottam.
Unoka nevünk értelmének megfejtése során találtam rá először Un istenanya nevére. Mivel az Oka nevet már ismertem és a jelentését is tudtam, megdöbbenve néztem rá az Un névre. Az Oka szerepel a Napoca (Kolozsvár régi magyar neve) névben is, amit Nap-Oka értelemben fogtam fel. A Nap Oka a Nap Csillaga, mivel az Ok és Ék a magyar nyelvben a csillagok egyik névcsoportja. De ismert az Oka folyó neve is, ami pontosan azonos a Nap Oka városnév Oka tagjával. De azt már tudtam, hogy a gyerekek is csillagok, meg a folyók felszíne is csillogó, ezért aztán könnyen tudtam értelmezni a Nap Oka és az Oka folyó nevét. Napoca ezért a Nap Fia, vagyis gyereke, mert az Ok Csillag, Gyerek, az Oka folyó meg az Ok-A, vagyis Csillag-Víz, másként magyarul Csillogó Víz, vagy a Csillagok Vize (az A Víz a magyar és rokon nyelvekben, több más jelentése mellett). Így az Un-Oka szavunk teljesen világosan megadta jelentését, hogy egy bizonyos Unnak az Oka ennek az Unnak a Csillaga, ebből következően Fia, vagy Lánya. Nagyjából felfogtam az Unoka szó jelentésének logikai mechanizmusát, ami csak azért sikerülhetett, mert már ismertem az Ok Csillag jelentését, és sok ezer más magyar szó ismerete miatt a magyar ősök észjárását. Ekkor vetődött fel gondolataimban, hogy az Un-Oka magas hangrendben Ünőke, ami a lányunoka neve is lehet.
Azután az Unug szó elemzése került terítékre. Az Unug jelentése Közösség, hirdeti a tudományosság. Ezt magam is elfogadtam, amit bizonyít az 1. Részben közölt értelmezés, az unugurakkal kapcsolatban. De az Unug név több területen is előfordult, nem csak Unug (Uruk, Urog) és más szumer városok neveként. Ekkor jöttem rá, hogy az Ug jelentése Gyerek, Fiú, amit a szumerok is leírnak (Labat szótára). Az Ug és Húg kapcsolata kézenfekvő. Vajon ki az Un, akinek a fia, gyereke az Unug nép? A népek apjai és anyjai többnyire istenek. Ezért kezdtem azt hinni, hogy Un valójában isteni lény, és ha a fia Ug, akkor talán női istennő, bár a férfi isteneknek is van fia.
Und falva jellegzetesen magyar nyelvű név, Un az Ég Királynője, a D a helyképző, ahol Un istennő falva létezik.
Néhányszor már gúnyolódva vágták a fejemhez, hogy a magyarok, mivel Ungar nevünk is van, az Unka békákkal állnak rokonságban. Valóban, az Unka névben benne van az Un szó. Mivel azonban a Ka szónak jelentéseit sikerült felderíteni, a logika szerint az Un-Ka pontos jelentése Un Háza. Azt tanítják némelyek, hogy az Unka név hangutánzó, ami természetesen nem igaz. Megvizsgálva a két Kárpát-medencében élő unka fajt, azonnal feltűnő volt az egyik faj hasának piros, a másiknak sárga színe. A hasukon sok apró petty is van, amiből rá lehetett jönni, hogy az unkák hasa az eget mintázza, a pettyek a csillagok, mivel több más állatnál is megértettem már ezt a magyar látásmódot. Ebből viszont az következik, hogy Un jelentése Égbolt. Un-Ka tehát nem más, mint Un Istenanya Háza. Melyik nép beszél ilyen szépen még a békákról is?
Ung-Ar az Unug-Nép, a Hszi-Ung-Nu név Nyugati-Ung-Urak értelmű. A kínaiak a hunokat eszerint nyugati kárpáti unugnak, vagy szumer unugnak nevezték.
De, van Un igénk is, Unni főnévi igenévvel. Úgy látszik, valakik azt tanították nekünk, hogy unjuk meg Un istennőnket. Ehhez a szándékhoz találták ki az Undok, Undokság, Undor, Unlak szavakat. Ebből viszont az következik, hogy az elfeledett Un igen jelentős valaki lehetett, ha ennyire vadul támadták. Az Undokság a régi magyar szupercivilizáció csillagászati ismeretei lehettek, aminek elpusztítására sokan szövetkeztek.
Az Unni név hasonló lehet a Bü-Ün vallás sorsával, amit ma keleten még Bőn vallásnak is neveznek. A Bü-Ün vallásról a rábaközi Tudók beszéltek, és az Ég vallása volt. De a keresztény papság nem tűrte a másik égvallást, ezért lett aztán a Bü-Ün neve Bűn, és Bűnös az, aki a régi Bü-Ün vallást követte.
Az angol Un gyakran fosztó képző, hasonló a latin An szerepéhez. Un az Ég Királynője, An az Ég, Menny, aki férfi, de azt is mondjuk, hogy olyan régi, hogy akár két neme is volt, apa és anya értelemben. Érdekes, hogy a két hatalmas magyar isten már az ókorban fosztó képző jelentést is kapott. Az angol Un kétségtelenül szoros összefüggésben van a magyar Un névvel.
Hasonló az Undor szavunk is, ami Un és Dor szóelemekből áll. Un az Ég Királynője, a Dor a Tor változata, Torony, Hegy értelemben. Az Un-Dor eszerint egy Tornyot jelent az Égbolt felé. Ekkor megérthetjük azt a hagyományt, ami szerint az Ég (Un, An) felé épített tornyok (Dor, Dur) egyesekben létrehozták az Undor szó mai jelentését. Azon vitatkozhatunk, hogy toronytemplomok építői Istenhez akartak közelebb jutni, ők voltak az Ég rajongói, vagy mások szerint hegyet akartak döfni az égbe, ami miatt Isten összezavarta nyelvüket, hogy ne építhessék meg a tornyot. A vita ma is tart.
Ugyanis az emberiség legjobbjai tudják, hogy ki kell törnünk a világűrbe, célunk a csillagos ég. Ellenfeleink viszont azt tanítják, hogy a Földön kell maradni, javítani az emberek életszínvonalát. Ebből az következne, hogy a tömegek mindent felfalnának, saját jövőjüket is, vagyis az emberiség a teljes pusztulásba haladna.
Ungar népnevünk nem azonos Hungár népnevünkkel, bár sokan egynek veszik a két nevet. Az Ungar név egyértelműen „Un istenanya népe” jelentést tartalmaz. A németek tehát pontosan rögzítették ősi nevünket.
Ung megye nevét az Un-Ug névből vezetem le. Ismert még Ungvár és az Ung folyó is. A régészet kutatásai derítették fel, hogy a Kárpát-medence északkeleti részén és Erdély északi részén élt egykor a vonaldíszes kerámia népe, Douglas T. Price és munkatársai szerint. A kultúra Kr.e. 5.700 táján jött létre, amikortól nyugati irányba 10-20 fős női csoportokban kezdett terjeszkedni. Megjegyzem, nagy valószínűséggel 25 fős csoportok voltak a terjeszkedők, magyar hagyományok szerint. Kr.e. 5.500 körül elérték a Rajna vonalát. Keletre Kr.e. 5.100 körül kezdtek terjeszkedni, nagy tömegekben. Milliós lélekszámú nép volt.
A vonaldíszes kerámia népét az Unug néppel azonosítom. Erre jogosít fel a még ma is meglévő földrajzi nevek csoportja. A vonaldíszes kerámia népét azonban nem lehet elválasztani más magyar népektől, mint a hurrinak nevezett szavárdoktól, vagy a Kukutyin-Tripolje néptől, akiket hurri, vagyis magyar eredetűnek mondanak még a régészek is.
Blagoje Govedarica hamburgi régész professzor szerint az általam Unug népnek nevezett emberek, Kr.e. 5.100-tól kezdve keletre nagy hullámokban kivándoroltak. A benépesített területek az Al-Duna környéke, a Meótisz vidéke, a Kaukázus és a Volga-könyök. Több kutató azt állítja, hogy a Kr.e. 5.500-tól 2.400-ig élt nép utódai a szkíták.
Mivel az Unug nép egyik része a Hamburg – Bréma közötti részen élt, velük azonosíthatjuk a nyugatra vándorolt magyarok egy részét. A Kaukázustól északra és a Meótisz vidékén élt Unug Urak egy következő nagy Unug népesség. Az Unug Urakról tudjuk, hogy több területre vándoroltak, úgymint a Volga-könyökhöz, aztán Bulgáriába, egy csoport Itáliába, egy a Kárpát-medencébe, és egy törzscsoport helyben maradt. Szumer államalkotó népe szintén az Unug volt. Tehát a szumer Unug szó nem „közösség”, nem ”lakott hely”, hanem Un Ég Királynője Fiai, Gyerekei értelmet tartalmaz.
Rómában, amely várost is magyarok alapították, szerepel a számnevek között az Unus, Una, Unum, az Egy (Égi). Eszerint a latin Egy nem más, mint a magyar Égistennő neve. Persze, a szerencsétlen indoeurópaiak már semmit nem értenek saját hagyományaikból, vagy csak nagyon keveset. Itt terjedt el az Univerzum szó is, ami egyértelműen Uni istenanya nevéhez köthető.
Un istenanya tehát az Ég Királynője. Az etruszk Uni főistennő ezért magyar nevű istennő, mivel az „–i” a magyar nyelvben egy becéző, kedveskedő jel is lehet, lásd Feri, Zoli, Sári, Mári, Ili, Ari, stb. Ezért Uni neve magyar eredetű, azonos Un istenanya nevével, csak becézett forma.
De ezzel még nincs vége Un istenanya rendkívüliségének bizonyítása. A mitológusok ugyanis, nagyon helyesen, Uni istennő nevéből vezetik le Juno istennő nevét. Juno tehát nem más a rómaiaknál, mint Un istennőnk, aki az Ég Királynője. Juno nevének az eleje lágyult, az Un magyar szó után az Ó – Régi, Ősi jelentést tartalmaz. Un-Ó, Jun-Ó.
A Faun név szintén magyar szóelemekből áll, a Fa és az Un szavakból. A Fa a Világfa, az Un az Égbolt Királynője. Ismert egy spanyol játékfilm, „A faun labirintusa” a címe, amiben a faun tényleg fa alakú. Viszont a kis kecskelábú faunoknak szarva is van, ami legkisebb rendű istenségüknek a bizonyítéka.
Faunusz király valójában a Fáról való első király. Fa-Un-Usz nevében a Fa-Un jól kirajzolódik, az Usz az Us (Üs, Ős) magyar szavakkal azonos, ami az Égre mutat, a halottkultusz fontos neve. Az Ég a születés, de a halál helye is, csillagból leszünk, csillaggá válunk, a csillagok az Égbolton tündökölnek. Fa-Un-Usz természetesen a Fa nevű Világfáról, Un Ég Királynője birodalmából ered.
A Taunusz-hegység nevében a szóelemek szintén magyar nyelvet bizonyítanak. Ta a Táj, Ország, Un az Ég Királynője, Usz az égbolt, a halottak helye, ahova a lelkek vándorolnak a test halála után. A hegység a menapi törzsünk területén emelkedik, magyar nevét ettől a magyar törzstől is nyerhette. Me-Napi értelme Fényes-Napi.
Un istenanya nevének további bizonyítására még rengeteg lehetőség, szótani bizonyíték áll rendelkezésre. An, En, In, Un tehát mind istennevek, kikutatásuk talán egyszer megtörténik.
Hérodotosz Aphrodite Urania istennője nem más, mint Un Ég Királynője. Igaz, Hérodotosz a nevet Argimpasza formában is közli. Az Aphrodite és Urania nevek is magyar eredetűek.
Az angol nyelv, amely magyar eredetű, nagy számban tartalmazza az Un szót, gyakran fosztó képző értelemben, de máskor más értelemben.
Ill istennőnk nevét szintén hasonló módon derítettem fel, mint Un Ég Királynője nevét. Éppen az Illyr népnevet tanulmányoztam, mivel felfigyeltem az illyr uralkodók között néhány magyar névre. Továbbá azt már régóta tudtam, hogy a pannonok magyarok, és azt olvasva, hogy az illyrek a pannonok közvetlen rokonai, arra a feltételezésre vezetett, hogy az illyrek is a magyar népcsaládba tartoznak. Mivel mindenkinek tudnia kell, hogy a görögök az „u” hangot többnyire „y” jellel írták le, kézenfekvő volt, hogy az Ill-Yr szó valójában magyar szó, és helyesen Ill-Úr a formája.
Az Úr, Urak, Uraka név sok helyen szerepel a történelmi névanyagban, mindenütt szigorúan magyarok jelenlétét bizonyítva. Ezzel tehát nincs gond. De az Ill-Úr népnév előtagja adja meg azt a jelentést, hogy kiféle, miféle urakról van szó ebben az esetben, ezért az Ill szórész jelentésének meghatározása a legfontosabb, hogy közel férkőzhessünk az illyr népnév valódi jelentéséhez. Az Ill szó a magyar nyelvben viszonylag nem ritka.
Rögtön az Illat szó jut eszembe, ami az istennők és a nők sajátossága. Az illat önmagában is nagyon kellemes, a szagok csoportjában a legnemesebb szagokat képviseli. Rengeteg illat van, növények, parfümök alkotják a legfőbb illatféléket. A nők fegyverként alkalmazzák vadászatuk közben, ezért az Ill szó feltétlenül női minőségű.
Illa berek, nád a kerek, nagyon fontos varázsmondásunk. Szerepel benne az Illa, ami lehet, hogy „Ill a” valójában. A varázsmondás megoldása „Ill, a Kerek, Nád a Berek”, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy Ill valamilyen Kerek dolog. Innen már nem nehéz a megoldást megtalálni, az Ill a Nap egyik női minősége.
Illó szavunkban az Ill-Ó értelem is felsejlik. A Napisten is illó, reggel feljön az égre, este lenyugszik. Mégis, az illó szó a gyors mozgásra vonatkozik. Az Illó lehet-e a Villó rokona?
Illan szavunk azt is jelentheti, hogy Ill az Égbe (An jelentése Ég, Menny) megy. Ez alatt inkább az illanásnak a levegő, a felső lé, illetve lég felé irányuló mozgását kell érteni.
Az Illem szavunkban is Ill istenanya nevét láthatjuk. Az Ill-Em utótagja a Hely, de még az Eme – Anya jelentést is tartalmazhatja. Az Emék, az anyák nevelték illemre a gyerekeiket, hogy tudjanak rendesen viselkedni. Ill-Em tehát Ill istenanya Helye jelentésű, de sok társával együtt nyelvújítási szó. Ami annyiban von le értékéből, hogy nem régi szó, de nyelvújítóink magyarok voltak, akik kizárólag a magyar nyelvből építkeztek, ezért megoldásaik nagyon hasznosak voltak.
Megtaláljuk istennőnk nevét a Szibylla trójai névben is. A Szib a Szíp, vagyis a Szép szóval azonos, aminek több variánsa van a magyar nyelvben is, meg a magyar nyelvből származó nyelvekben is. Elég az egyiptomi Szep, vagy az Erdélyben elterjedt Cybles (Szíp-Les) hegycsúcsokra gondolni, hogy a Cipellő, Cipő nevekre már ne is emlékeztessünk senkit. Szip-Illa volt a neve egy varázslónő társaságnak, a névben az Illa név világosan előtűnik. Nagyon hasonlatos Tündér Szép Ilona nevéhez, ami azt is felveti, hogy az Ilona, mint Illó-Na, összefügghet egymással.
Illik igénk a női viselkedés, illetve a nőkkel kapcsolatos férfi viselkedés alapszava. Nagyon úgy látszik, hogy már messze az őskorban is szigorú szabályok vonatkoztak a viselkedésre, a nők és férfiak egymás közti kapcsolataira.
Az Illeg ige szintén a nők csábítási gyakorlataiból egy bizonyos mozgásfajtát jelent. Sok fogalom fejlődött ki belőle, ilyen a madarak illegetése is. De a madár sem akar mást, mint a nő, levadászni egy férfit, akit aztán megtesz gyerekei apjának. Még a török utódainknál is szerepel egy Il formájú alapszó.
Magyar Adorján Illava városunkról ír. Azt írja, hogy az Illavan Illó, Tűnő értelmű. Egyiptomban Iluna nem más, mint Trója neve.
Ill anya tehát egy magyar istennő, szépséges és illatos.
Api istenanya neve színmagyar, amit egy kisebb nyelvészeti írásban már igazoltam. Becézett név, mint Uni anya neve. A szumer nyelvben szerepel az Ap és Ep, magyar magas és mély hangrend szerint, mindkettő alak értelme Ház, Haza. Mivel szkytha istennőnek írják a görög szerzők, Api anyánk is perdöntő bizonyítékot ad a szkythák magyar nyelvűségére.
Csupán megjegyzésnek szánom, a Menapius népnévben a Me-Napi értelmezés mellett, ami Fényes Napi értelmű, mert a szumer Me – Fény, magyar Mé-Cs Fényecske, stb., a Men-Api is adhat értelmes jelentést. Men-Api a Mennyei Api istennő fogalmat tartalmazná. Az biztos, hogy Api istennő a Haza, és a Ház (Törzs, Nép, Ország) istennője.
Most néhány fontos nevet említek meg, az emberi értelemre alapozva, különösebb bizonyítási eljárások nélkül. Alap (Al-Ap), Alaptolma (Al-Ap-Tolma), Kalap (Kal-Ap), Harap (Har-Ap), Iszap (Isz-Ap), Nadap (Nad-Ap), Aplu (Ap-Lu, vagyis Háza a Fénynek, Apolló), Jap-Het (Ap-Hét), Apát, Apáca (Ap-Áca), Apró (Ap-Ró), és egyebek. Az Ap közvetlen rokona az Ab szónak is, ami szintén megvan a szumer nyelvben is, Ház és Víz értelemben. Egyesek Api nevét az irániaktól származtatják, akiknél az Ap Víz. De az ősirániak Kr.e. 500, a szumerok Kr.e. 3.500, és az ómagyarok Kr.e. 40.000 éves mivoltával a nevek kutatói nem számolnak. Az iráni Ap Víz értelme egyenesen kizárja a szláv eredetet, ellenben döntő bizonyítékot ad Api magyar nyelvűségére, és Haza, Ház jelentésére, pontosan úgy, ahogy a görögök leírták.
A három magyar istennő, Un, Ill és Api, hármas elhelyezkedésű. Un az Ég Királynője, a csillagok birodalmában a legfőbb úrnő. Ill a Lég Királynője, az illatok, szagok főnöke. Api a Föld, a Ház és a Haza Királynője. A magyar istennői hármasság tehát egyben három réteg, a föld, levegő, égbolt uralkodója.
Boldogasszony anyánk minden istennőn és istenen felül van. Ő a Világegyetem legfőbb teremtője, hatalma mérhetetlen. Minden anyag és idő és tér hozzá tartozik. A többi isten és istennő tőle származik. Örökkévaló és mozdulatlan. Néha megmozdul, amikor teremt.
Gyakorlatilag felfoghatatlan emberi elme számára. Érzelmei vannak és nincsenek, mérhetetlenül hideg és mérhetetlenül forró. Világegyetemeket teremt és Világegyetemeket semmisít meg. Amikor megmozdul, galaxisok születnek, vagy galaxisok tűnnek el a semmiben. Boldogasszony hatalmának leírásához nincs emberi szókincs.
Nevének értelmét talán körül lehet írni, meg lehet határozni. A magyarok igen régóta tudnak róla. Egy magyar, és egy magyar rokon szumer értelmezést próbálok felvázolni. A szumer nyelvből való eredeztetés szerint Boldogasszony neve Ba’U-Dug-Aszan formából keletkezhetett. Az istennő Aszan neve lenne az Asszony, amivel kapcsolatban már problémák merülhetnek fel. A magam részéről az Asszony szót nem tartom azonosnak az Aszan szóval. A Ba’U névrész lehet egyrészt Bájú, mivel az aposztróffal a J hangot is jelölhetik a nyelvészek. Másrészt lehet Ba – Ház, U – Örökkévaló, Magasságos, Végtelen, ami azt jelenti, hogy a név viselőjének Háza Örökkévaló, Magasságos, Végtelen, vagy pedig az Örökkévalóság Házából ered. Bizonyára az első megoldás a valódi. A Dug Szent értelmű, amit az előző szavakhoz kell kapcsolni, így megkapjuk a Háza Örökkévaló Szent Asszony fogalmat, ami a szumer agyagtáblákon lett rögzítve.
A magyar Boldogasszony Anya neve hasonló, de nem teljesen azonos a szumer névalakkal. A Boldog névben a Bol a Bul – Tűz szóval, a Dog a God, Dug, Gud nevekkel kapcsolatos. Bol-Dog a Tűz-Isten(nő), a Szent-Tűz jelentést viseli. Az Asszony név természetesen magyar szóösszetétel, Ász-Szon, vagyis Isteni-Nap a jelentése. A Szon – Nap kicsinyítve, becézve van, ezért Szony a kimondott formája a magyar mai nyelvben. Amint látjuk, a Bol-Dog-Ász-Szony név mögött a Tűz Szent Asszonya rejlik.
A tűz az emberiség fontos segítője, de veszedelmes pusztítóvá is válhat. A családi tűzhely, a nemzetség tüze az elsőrendű tűz. A csillagok tüze a következő tűz, de a tűzistennő legmagasabb rendű tüze az a tűz, amelyik egy kis pontból keletkezett, hatalmas robbanás képében létrehozta a Világegyetemet. Az ősrobbanás tüzéről van szó, ami Boldogasszony alkotása volt.
Boldogasszony anyánk, miután megteremtette a Világegyetemet, aztán később a Naprendszert és a Földet, 4,64 milliárd éven keresztül óvta, fejlesztette, javította az életet, míg végül megalkotta az embert. Sok millió éven keresztül óvta teremtményeit, amíg azok végül képesek lettek felismerni magát Boldogasszonyt. Arról nem szeretnék szólni, hogy most zajlik-e kísérlet az emberekkel kapcsolatban, vagy sem. Vannak, akik azt állítják, hogy igen, de nincs olyan bizonyítékuk, amit fenntartás nélkül el lehetne fogadni.
Boldogasszony anyánk első és kedvenc népe a magyarok. Nem tudni, mennyire neheztel népére, mivel nem imádja őt megfelelően, sokan elfordultak tőle, más népek, akik a magyarokból váltak el és önálló népekké fejlődtek, nem is akarnak tudni róla. Nem lehet tudni, mit fog cselekedni a következő pillanatban. A magyarok pusztulása, ami évezredek óta tart, mikor fogja felbőszíteni annyira, hogy csapást mérjen az emberiségre.
Egyértelmű a figyelmeztetés, ami Boldogasszonytól jön. Ha nem hall már magyar szót a Földről, elpusztítja az emberiséget. Az egész bolygót is, ha nem akar új kísérletbe, vagy másként, új alkotásba belekezdeni.
A táltosok elmélete szerint Boldogasszony anyánk két fontos és megérthető területen is uralkodik, az első az Isten területe, a második a Sátán területe. Isten Atya a Fény birodalmának ura, Ördög Atya a Setét birodalmának ura.
Boldogasszony anyánk a magyar nép tudatában, több aspektusban is létezik. Az is lehetséges, hogy a további boldogasszonyok egy régi kor istenvilágának megnyilvánulásai.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja február 2.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja március 25.
Sarlós Boldogasszony napja július 2.
Kisasszony napja szeptember 8, Mária napja.
Nincsen szavunkban egy régi istenasszony létezését vélem felfedezni. A nevet így vélem értelmezni: Nin és Csen. A Nin tipikus istennév, eredetileg női istennő neve, de később, az akkádok korában férfi istenek is felvették a Nin nevet, lásd Nin-Ur-Ta istent. A Nin szó rendkívül ősi a magyar nyelvben, a Ni és In, de elsősorban az N magyar betű a nőiség jelzője. A Nő, mint a növekvés letéteményese, alapvetően fontos számunkra, nélküle nem léteznénk, nem növelhetnénk tudásunkat. Csupán csak utalok arra, hogy az N jelhez sok női forma csatlakozik, ezek közé tartozik a Ni és In is, meg a Ni-Ni, amiből a Nin keletkezhetett. Szumerban rengeteg isten viseli a Nin nevet, ami a Nin-Csen névben is megjelenik.
Vajon milyen istennő volt Nincsen? Nagyon gyanakszom, hogy játékos istennő volt, aki a Csen igében testesült meg, a Nin jelentette isteni mivoltát. A Csen ige adja a Csenő Manók nevét is, akik kicsik, és a csend és éj leple alatt csenik el a megélhetésükhöz nélkülözhetetlen táplálékot.
Amikor rövidül Nincsen istennő neve Nincs alakra, akkor egy játékos szót, és egy rettenetes nincstelenséget jelző szót kaphatunk. A Nincs a Nin szó magyar nyelvű becézése, ami miatt speciálisan magyar jellegű név. Szinte képtelenség levezetni a Nin Istennő/Isten jelentéséből a Nincs értelmét, ami a szegénységre vonatkozik. Azt is gondolhatjuk, hogy 4-5 ezer éve egyszerűen nem léteztek szegény, nincstelen emberek, mivel mindenkinek volt elegendő betévő falatja, a társadalom teljesen másként működött, mint a mai társadalom. A Nincs ezért arra is vonatkozhat, hogy a Nin nevű istennőket és isteneket valakik el akarták pusztítani, emléküket is megsemmisíteni, ezért a Nin-Csen névből elvonták az En – Isten jelentésű szót, ezzel megkapták a Nincs alakot. Tehát az ősi magyar istenek egy fontos és nagyszámú csoportja Nincs, nem is létezett. Ha az ékírásból nem olvasták volna ki a tudósok a Nin nevet, nem is tudhatnánk Nin-Csen istennőről sem.
A Nincs-En önállóan is létező fogalom. A Nincs a semmi, a nincstelenség szava, az En önmagában is Isten.
Encs jelentése Istenke. En az Isten, a névben a Cs kicsinyítő képző. Encs településünk neve ezért Istenke értelmű, tehát az ókor előtti magyar értelmezéssel rokonítható. Női jellegét a kicsinyítés, becézés adja meg. Encs tehát önmagában is egy titokzatos istennőnk nevét tartalmazza. Az Encsem-bencsem szólásban is szerepel.
Encsencs településünk neve igen érdekes. En-Csencs alakban megérthetjük a Csencs nevet, ami a Csen ige kicsinyítése. Az En-Csencs ezért Isten-Csencs, a Csencs fogalom isteni rangra van emelve. Ehhez járul még a ma is élő Csencsel ige, ami voltaképpen a csenést írja le másoktól, csel alkalmazásával. En-Csencs jelentése Isteni Csenőcske, ami egykoron bizonyára nem volt megvetendő. Az ellenségnek kikiáltott valakit ma is sok helyen, dicsőség átverni. A primitívség sok nyúlványa él a mai társadalmakban is.
Ismert a Csencs-Berek település Vas megyében, aminek a neve bizonyítja, hogy az Encsencs település neve valóban En-Csencs értelmű. A Csenő Manóktól kezdve a Csend szóig a Csen ige adja az alapot.
A Nin-Csen, az Encs és az En-Csencs nevek tehát egy istennői csoport neveit rejtik.
Temerinda, vagy más alakban Temarinda istennőnk nevét az első részben már megemlítettem. Szkytha, vagyis csuda népünk istennője, a hét legfelső isten egyik tagja. Neve Te-Marin-Da, vagy Te-Merin-Da felbontású, a Marin/Merin tovább bontható. A Te jelentése Isten a magyarban és a szumerban. A Da ősanya, és helyképző a magyarban és sok más rokon leszármazott nyelvben, mint a germán nyelvekben. A Marin/Merin így bontandó: Mar és Mer, a Tenger, Tó neve, és az In, az Istennő neve.
Ma is magyarok lakta város Temerin a Délvidéken. Ebben a városban különösen igazságtalan, nem igazi jogrendhez méltó események történtek. A helyi hatalom magyar ifjakat ítél el, magyarságuk miatt. Temerinda istenasszony ezért folyamatosan könnyezik. Ő a Tengeristennő. A Beatles „Yellow submarin” számának címében is szerepel a Marin szó.
Tabiti istennő szintén a szkytha, vagyis csuda népcsoportunk istennője. Neve magyar nyelvű, két eleme a Tabi és a Ti. A Tab a Tűz, a Tabi Tüzecske, becézett névalak, mint az Uni, Api, Mari, stb. A Ti jelentése Élet, a szó a szumerban is megtalálható. Ezért Tabi-Ti istennőnk nevének jelentése Élő-Tűz, vagy az Élet-Tüze. Köztudomású a magyarok tűztisztelete, aminek egyik legfőbb tanúja Tabiti istennő.
Tabiti nevének elemeit bőven lehetne ismertetni, elemezni, amire félig sor került a szkytha fejezetben. A Tab mellett a Táp szó is Tűz értelmű.
Ma Földanya istennőnk neve méltatlanul el van felejtve. Bár a finnségi nyelvekben is szerepel, mégsem említik meg a magyar kutatók az őt megillető tisztelettel. Nagyon régi istennő, bizonyára már létezett 40.000 éve is. Erre döntő bizonyítékot a magyar „M” betű nyújt, ami a szülő nő, a Ma-Ma rajzolatából keletkezett.
Ma Földanya istennőnknek még kétezer éve is volt temploma Kis-Ázsiában. Ő a Mama, becézve Mami, a Nagy Istennő egyik megtestesülése. Mivel a Ma időt is jelent, nem csupán földséget, ezért isteni minősége egyértelmű. Igen tömeges a jelenléte a magyar nyelvben, lásd Al-Ma, Il-Ma, El-Ma, Tor-Ma, Or-Ma és egyebek. A Hal-Om – Hal-Ma, Hár-Om – Har-Ma, és hasonlók az Om szónak is megadják magyar eredetét és Föld jelentését.
Da Földanya talán régebbi Ma Földanyánál. Azonnal láthatjuk, hogy a Da Földanya név az Ad ige és apa megfordítottja. Da Földanya kétezer éve szintén rendelkezett templommal Kis-Ázsiában, mint Ma Földanya, ami kétségtelenné teszi isteni minőségét. Ő a Da-Da, aki a születő embergyereket táplálja. Később meg is dádázza, ha szükséges, tehát nevelő tevékenységet is ellát.
A magyar nyelvben nagyon elterjedt, de gyakran csak „D” rövidült formában látjuk ma. Rengeteg település nevének a végén szerepel, a „Föld, Hely, Helység” fogalmat bizonyítva, más nevekben becéző a funkciója. De szerepel ám más nyelvekben is, mint a germán nyelvekben, amelyek szintén magyar eredetűek.
A Ta kettős jelentésű. Egyrészt Föld, Táj, Ország a Ta, ami a Da szóval való közvetlen rokonságát igazolja. De másrészt a Ta tiszteletre méltó férfi, amit ma a Tata névben láthatunk. A Tata városnév is. A Ta nagyon elterjedt, kicsinyített formája a Táj, ami tehát kisebb földterületet jelent. A Ta isteni mivoltát a szemita nyelvekben megjelenő női minősége is bizonyítja. A szemita nyelvek magyar eredetét a „T” végződésű női nevek is igazolják. A Földanya női minőség, a Ta Ország jelentése szintén eredetileg női uralkodókat feltételez.
A Ta, mint a Da, rövidülhet „T” alakra, ami szintén nagyon gyakori a magyar településnevek végén, de más nevek végén is.
In a nőiség szava. In-An-Na, vagy In-Ara nevében is istennőt jelent. Mivel az Íny a belső tulajdonságok neve, ezért az In istennői név jelentésében is a belső tulajdonságok védnöksége nagyon fontos szerephez jut. Még a latinban is az In Belső értelmű.
De az Ín a test fontos neve, az ín mozgatja a csontokat, a testet, tehát szerepe rendkívül fontos. Az ínek a kiraboltak. A szegények, az ínek osztálya mozgatja az államot, a gazdagok, a bők, társadalmát. Az Ínség veszedelmes kisisten, a szegény embereket sújtja.
Talán Id is istennői minőségekkel bír. Több névben is szerepel, talán mind között legfontosabb az Id-Ő. Az Idő, mint istenség, a Világegyetem egyik legfontosabb alkotója. Nevében az Id isteni jelentése mellett az Ő szó Végtelen értelme ötvöződik össze. Ezért az Id-Ő nem más, mint a Végtelen-Istennő, aki szüli folytonosan a Világegyetemet.
Az Id-Eg (ideg) magyar szó jelentéseiben az Id az isteni részt jelenti. Az Eg szó az Ég, az égés neve. Ha az idegünket megpiszkáljuk, a könyöknél, vagy a térdnél, égető, vibráló, rázó érzést tapasztalhatunk. Ezt az érzést őseink is ismerték, tehát ők találták ki rá a neveket, nem mi, kései utódok. Az Idusa latin, Közép értelmű, a szumer Idig-Inna, vagy Igid-Inna, a Tigris neve is tartalmazza Id nevünket.
Mak istennő neve szintén nagyon fontos. Speciális magyar nyelvű név, ami miatt nem lehet istennőnk nevét elorozni tőlünk. Ma a Földanya, a hatalmas istennő. De Ma-K nevében a K kicsinyítés, mint a Vaj-K névben is ezt láthatjuk. Mak a Nagy Istenanya. A Maximus latin névben Mak-Szim a Nagy-Szem, a Nap. Mak Istenanya a Nagy Istenanya.. A Mák-Szem névben azonban nagyon kicsi Mag a Mák. A Macula – Folt latin név a Mák-Ula, a Mák, vagyis Kicsi Fia értelmet tartalmazza. Nagy baj, hogy a latinok, vagyis olaszok és a többiek nem értenek magyarul. A Macula valóban kicsi, mint a Mákszem.
Ellenben a Mag, mint a Mak párja, már világosan leírja a Mag és a Földanya kapcsolatát, de nem ez az elsőrendű jelentése. Hanem a Nagy, vagyis Magas. A Mag-As jelentése Csillagok-Háza, mert a Magok is jelentenek csillagokat, születendő gyerekeket, utódokat, az As/Es pedig Házat is jelent (Varga Zsigmond). Ebből pedig az következik, hogy a Mag és a Mak „Nagy” jelentése rendjén való, de itt nem állhatunk meg, érdemes a további jelentéseket kibányászni, amit már sok éve elvégeztem.
Tündér Szép Ilona istennő is, tündér is. A tündéreknél már részletesen említés történt róla, most csak annyit kell megjegyezni, hogy alapvetően istennő, a Szépség és Ősiség istennője. Szerepe mérhetetlenül fontos a magyarság és az emberiség hagyományaiban.
Tündér Erzsébet keresztelő istennő, ő kereszteli a lányokat.
Anahita nevét Ana-Hita formában kell értelmezni. Az Ana természetesen a mai Anya régi alakja. A Hita a Hit neve. Ana-Hita fordítva A-Hit-Anya, egyértelműen. A Hit és a Hét igen közeli szavak egymáshoz, a Hét szóról pedig bizonyos, hogy a He-Ta (Nap-Táj) fogalmából ered. Ez a fogalom közel visz a hettiták birodalmához.
A magyar hagyományban Ana-Hid formában is szerepel. A Híd Magas és Fej (angol Head), ami miatt Ana-Hita neve Fő-Anya jelentést is tartalmaz. Ide kívánkozik Hidalu város neve Dél-Iránból, ami Lú-Hida értelemben meggátolja azt, hogy a Hida szót ne kapcsolhassuk a magyarokhoz.
A Hit szó szerepel egy város neveként az Eufrátesz mentén, és Egyiptomban a kopt nyelvben Észak jelentést visel. Észak, Egyiptomhoz képest az ókori magyarokat is jelölheti.
Magyar Adorjánnál sok magyar istennő neve szerepel. Morana a marmar törzshöz tartozó istennő. Firuna a Tűzanya egyik neve. A Fir a Pír szóból ered, ami a szumer nyelvben is szerepel, tehát nem indoeurópai eredetű szó. Viruna a Virág Anyóka. Jiluna szintén magyar istennő.
Bar-Any neve Ős-Anya, ő maga az Ősanyag.
Az Anyag magyar szó kialakulására jó példa az An, az Ég, Menny istenének a neve, amit kicsinyítve Any alakban mondunk. Az Any alakból, mint női minőségből, lesz az Anya, aminek Ana változata is van. Az Anya és Ga (Ház) szó összevonásából jön létre az Anya-Ga, ami hátsó lekopással vezet el az Anyag szóhoz.
Heka-Te magyar istennő, a Hékások istennője. A Te már a szumer nyelvben is Isten jelentésű. A személyes névmások többsége isteni nevet jelent, amit még nem sikerült átkutatni. De a szumer Te szó a magyar nyelvből ered, szintén Isteni jelentéssel.
Hekate három fejű, a Vezér csillagkép Heka csillagcsoportja is három tagból áll. A varázslás, az éjszaka, a sötét, az Alvilág és a Hold istennője. Mivel az éjszakához tartozó istennő, természetes, hogy az éjszakából veszi testi lényegét. A kísértetek, az éji jelenések úrnője is. Egyes elméletekben a Nap, a Hold, és a Csillagok megfelelője.
Néha három teste van, mint a Vezér csillagkép fejét alkotó Heka hármas csillagcsoportjának. A magyar nevek, mint a Heka, Hékás, Hékám, régebbiek, mint az egyiptomi, vagy bármely nyelv megfelelő szavai. Arca lehet a Múlt, Jelen, Jövő. A fekete kutya, a fekete kanca, a fekete menyét, a sisakvirág hatalma alá tartoznak.
Szűz szavunk a Boldogságos Szűz, vagy Szűz Mária neveként is ismert. A Szud, Teljesség, Dél szóból alakult ki, a Dél a Nap Teljessége, amikor a legjobban süt. A Szud szabályos változata a Szuz, ami a Szuzy nyugati névben is felismerhető. Így a Szud -Szuz -Szűz a tökéletességet tartalmazza. Ebből a közegből ered a Szyzanna, vagy Zsuzsanna név is.
Az Anna név nem más, mint An Égisten házából született Nő. Az An-Na gyakran férfiak neve is volt, hiszen An isten Házából férfi uralkodók is születhettek.
Babba Mária istenasszony nevében a Babba jelentése Tündér (Ipolyi Arnold). A Ba Gyerek a székelyeknél, aki szintén tündér. Babba Mária tehát Tündér Mária, aki önmagában is isteni származással bír. A Babba jelentése Szép, Kerek, Egész, Hiánytalan is, ami mind a Tündér fogalomból ered.
A Napba Öltözött Asszony több történetben is szerepel. Újabban az egyiptomi Nofretéte (Napratéte) királynőt is, nyugati szerzők, Napba Öltözött Asszonynak minősítik. A Napratéte név valóban rokon lehet a Napra Tett Asszony fogalmával, aki olyan szép, mint a Nap.
Tomory Zsuzsa ír a különböző fákról, amelyek általában a nőiséghez kapcsolódnak. Maga a Fa is a Főség. Ánafa, Almafa, Topolyafa, Pálmafa, Életfa, Mandulafa, Keresztfa, Villásfa, Ágasfa mind a földből kinövekvő világfa megtestesülése.
A magyar istennők felderítése, sok évszázad után, csak most kezdődik meg. Remélhetőleg a nevekből, mint a magyar földrajzi nevekből, vagy más népek neveiből, egyre több magyar istenséget hozhatunk életre, népünk egészséges élete miatt.
Tartalom
♦ Misztikus szányolcas / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. I. fejezet
♦ Növények a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. II. fejezet
♦ Állatok a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. III. fejezet
♦ Meséink rejtélyei / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IV. fejezet
♦ Krónikáink igazságai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. V. fejezet
♦ Hősök és hősnők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VI. fejezet
♦ Tündérek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VII. fejezet
♦ Nimrud és társai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VIII. fejezet
♦ Óriások / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IX. fejezet
♦ Teremtés / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. X. fejezet
♦ Ördög / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XI. fejezet
♦ Istenek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XV. fejezet
♦ Magyar Istennők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XVI. fejezet