Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2019Oct22

2019. Március 04., Hétfő 07:30

Kunágota titka

Írta:  Tóth Gyula
Értékelés:
(8 szavazat)
2018 januárjának legelső napján egy érdekes üzenetet találtam elektronikus postaládámban. Az üzenet írója egy bizonyos Éva volt, aki levelével a Gutkeled nemzetségről írt gondolataimhoz szeretett volna egy újabb adalékot szolgáltatni. Ahogy azonban az ilyenkor lenni szokott, ez a rövid, néhány soros üzenet tartalmazott egy szinte csak mellékesen, zárójelben odavetett szót, egy nevet, ami később gondolatok és új felismerések egész lavináját indította el bennem, és hatalmas megerősítését jelentette mindannak, amit a keresztény Európa hun kezdeteiről a korábbi fejezetekben feltártunk. Ez a név nem más volt, mint egyik településünk neve: Kunágota.
 „Tisztelt Tóth Gyula!

Köszönjük értékes gondolatait! Tennék egy kis mozaikot talán a témához. Békés megyében Dombegyháza környékén számos Atilla-mondát gyűjtöttek. A település mellett találtak egy Szt. Kingednek tulajdonított kolostort, ill. csak nyomait. A művészettörténészek tudtommal a mai napig nem tudják ki volt a XI. sz-i Kinged. Erről a neten is található némi anyag. A napokban hallottam (erről anyagom nincs), hogy a környéken találtak kb. száz éve 1,5 kg skót aranypénzt. (Közeli település Kunágota)

Tisztelettel, Éva"

Akik olvasták a Gutkeled nemzetség eredetéről írt tanulmányomat azok talán még emlékeznek, hogy nyomozásunkat a Nyáry Krisztina naplójában megörökített családi hagyomány alapján kezdtük meg. Ez a nyomozás hamarosan megdöbbentő eredményre vezetett, amely a nemzetség eredetét teljesen új megvilágításba helyezte. A Gutkeledeket végül Vasbordájú Edmund angolszász király Magyarországra menekült fiaihoz, és rajtuk keresztül Attila idősebbik fiához, Aladárhoz vezettük vissza. Nyáry Krisztina naplójában a következőképp olvastuk a történetet:

 „Volt egy Edmundus nevő angliai király, Eduardus angliai királynak unokája, öregebbik Edmundusnak penig a fia, ki az is angliai király volt. Az megírt Edmundusnak halála történvén circa annum dni 998, maradott két fia: Edmundus és Eduardus, ezen két királyfiak egy Canutus nevő Anglia napnyugoti részének királyátúl kiűzettetvén Angliábúl, jöttek Pannóniában, azaz Magyarországban Henric császár és Szent István magyarországi király ideiben. Ezen ifjabbik Edmundusnak fia volt Ottó, amely elsőben adta Szent István szolgálatjára magát..."

Ez a Nyáry Krisztina idején még elevenen élő családi emlékezet tehát azt az Ottót nevezte meg a Gutkeled nemzetség ősének, aki Vasbordájú Edmund angol király unokája volt, és aki - amint olvastuk: "elsőben adta Szent István szolgálatjára magát". Ahogy arra a korábbi fejezetekben is utaltam, a dán hódítás elől Magyarországra menekült angolszász királyfiak életének és későbbi sorsának gazdag irodalma van. Tudjuk, hogy Száműzött Eduárd később feleségül vette István király lányát, Ágotát, majd Hitvalló Eduárd hívására feleségével és három gyermekével megkísérelt visszatérni Angliába. Lánya, Margit a skótok legendás királynéja lett és Skóciai Szent Margit néven vonult be a történelembe. Száműzött Eduárd testvéréről, Edmundról azonban már jóval kevesebbet tudunk. Fiáról, Ottóról pedig szinte semmit. Az egyetlen forrás, amely említést tesz róla Nyáry Krisztina naplója.

Mivel semmi arra utaló információ nem áll rendelkezésünkre, hogy Edmund vagy fia Ottó valaha is megkíséreltek volna visszatérni Angliába, könnyen feltételezhető, hogy mindketten Magyarországon élték le az életüket, itt haltak meg és itt is temették el őket. Annál is inkább, mivel Ottóról úgy olvastuk, hogy Szent István királyunk szolgálatjára adta magát. Ezen a ponton kezdenek tehát érdekesé válni a Dombegyháza környékén gyűjtött Attila-mondák, az állítólag ott talált skót aranypénzek, és a Szent Kingednek tulajdonított kolostor. Na de ki volt az a Szent Kinged?

A Dombegyház története című Zsóri József által 2009-ben összeállított tanulmányból a következőket tudjuk meg:

 "Valószínűleg a Kárpát-medence legrégebbi kultúrtörténeti emlékei a kunhalmok, egyesek szerint hunhalmok. Egy ilyen dombon épülhetett fel minden bizonnyal az Árpádkorban annak a településnek a temploma, amelyről a falut „domb-egyház"-nak nevezték el. (Ez a „10 falu temploma" lehetett.) A község északi részén a kevermesi út mellett található az a 8-10 méter magas, feketeföldű domb, amelyen a helybeliek szerint a Kolostor emelkedett. Így lett a neve Kolostordomb. Ezt a dombot egyesek Attila-dombnak is nevezik. (Romjai ma is megtalálhatók.) 1936-ban dr. Nagy Zoltán dombegyházi származású múzeumigazgató végzett ásatást. Szerinte a dombon a XI-XII. században a Szent Kinged kolostor állt.

(Megjegyzés: Bajnai Beke István szerint, aki A Dombegyházi Katolikus Egyházközség története címő könyv szerzője, könyvében a következőket írja: „Valószínűleg téves az elnevezés, mert a szentek jegyzéke vagy a martyrologium nem ismer ilyen nevő szentet. Inkább lehetséges, hogy Szent Kilián vértanú nevéről van szó. Szent Kilián ír származású hittérítő volt, aki Kr.u. 689-ben halt vértanúhalált a mai Würtzburg környékén. Ismeretesek az Árpád-házi királyok ír kapcsolataik, sőt jelentősek voltak német-bajor kapcsolataik is. Ily módon kerülhetett a magyar királyság területére Szent Kilián kultusza, s ez a népnyelvben alakulhatott át többszörösen. Az is elfogadható magyarázat, hogy nyugati bencés szerzetesek hozták magukkal a Szent tiszteletét, amely az azt követő évszázadokban eljellegtelenedett."

(Az én véleményem szerint a Kinged falu és a Szent Kinged kolostor elnevezés Szent Kinga nevéből származik, a népnyelvben Kingedre alakulva. — Szent Kinga IV. Béla királyunk egyik gyermeke volt.)"

Látható tehát, hogy a kutatók között messze nincs konszenzus Szent Kinged kilétével kapcsolatosan. Vannak, akik Szent Kilián kultuszát vélik felfedezni e névben, mások Szent Kinga nevéből eredeztetik azt. Igaza volt tehát a levélírónak:

 "A művészettörténészek tudtommal a mai napig nem tudják ki volt a XI. sz-i Kinged."

Ezen a ponton azonban tegyünk egy kis kitérőt. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Gutkeled nemzetséggel foglalkoztam, feltűnt a különféle Gutkeled családnevek egy érdekes sajátossága. Egy darabig terveztem ugyan, hogy egyszer majd ezt a sajátosságot is alaposabb vizsgálat alá vetem és egy tanulmány formájában majd közzéteszem ezzel kapcsolatos gondolataimat, ez azonban mindeddig nem történt meg. Most legyen elég annyi, hogy e családnevek között rendre felbukkan néhány olyan név is, amely egyértelműen az "apa" illetve "atya" szavainkkal áll kapcsolatban, azokból eredeztethető.

Kezdjük mindjárt a Sárvármonostori főággal. Ennek egyik ága az Apaj - István bán ág nevet viseli. Itt máris figyeljünk fel az Apaj névre. Ezen az ágon belül felbukkan egy szintén sokatmondó családnév: raszinjakeresztúri Apajfi család. A Farkas ágon belül találkozunk egy Atyai családdal, a Tiba ágon belül úgyszintén van egy Atyai család, de ugyanott felbukkan egy Apagyi család is. Végül az Egyedmonostori ágon belül az Adonyi család zárja a sort. De én a magam részéről e felsorolás után megemlíteném még az ugyancsak Gutkeled családból származó nagy költőnk, Ady Endre nevét is. Tehát figyeljük meg: Apaj, Apajfi, Atyai, Apagyi, Adonyi, Ady. Miért érdekes ez a mi szempontunkból? Nos azért, mert már az Angolok és Saxonok c. fejezetben is felfigyeltünk egy érdekességre:

 "...mint láttuk az Ed név is meglehetősen gyakran felbukkant angol királyok neveiben. Mint tudjuk Ed és Edömén Attila unokái, Csaba fiai voltak, s így joggal feltételezhetjük, hogy a hunok között gyakori volt ez az elnevezés. A rengeteg Edwin, Edward, Eadred, Edmund és Edgar szintén egyértelmű jele annak, hogy az anglosaxon hódítók valójában hunok, azaz magyarok voltak."

Ezen a ponton kezdett lassan derengeni, hogy ezek a nevek a sok-sok változatos formájuk ellenére valójában mind ugyanazt a jelentéstartalmat hordozzák, eredetük azonos. A Cerdic házból származó angolszász királyok nevei, akárcsak magyarországi Gutkeled családok jó részének nevei gyakorlatilag közös tőről fakadnak, jelentésük azonos. Valamennyi az ATYA, illetve APA szavunkból ered. És ez egyáltalán nem véletlen. Korábbi kutatásaink során arra a megdöbbentő felismerésre jutottunk, hogy az angolszász Cerdic ház éppúgy mint a magyar Gutkeled nemzetség végső soron a hatalmas Attilától, Isten ostorától, a földkerekség ijedelmétől származik. Az "Attila hun király" c. Wikipédia szócikk pedig a következőket írja Attila nevének jelentéséről:

 "Az atta+ila (atya+kicsinyítő képző) összetételének tartják általában, jelentése a gót nyelvben atyácska, tiszteletreméltó apa, uralkodó. (...) Egy másik elmélet pedig az Attila név török eredetét próbálja bizonyítani, ugyanis elképzelhető, hogy az „ata" (atya) és az „il" (föld) szóból származik – neve így „föld atyát" jelent."

Vegyük tehát észre, hogy akár a gót, akár a török magyarázatot fogadjuk is el, Attila neve így is meg úgy is ATYA jelentéstartalmat hordoz. A népszerűbb gót elmélet szerint Attila nevében az atya jelentésű ATTA szó ILA kicsinyítőképzővel ellátott, becéző alakját figyelhetjük meg. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy azok az Attilától származó történelmi családok, amelyek akár Angolhonban akár Magyarhonban a későbbi századok során tovább vitték Isten ostorának hatalmas örökségét, nevükben is megőrizték az Attilától való származásuk emlékét. A magyar Apaj, Apajfi, Atyai, Apagyi, Adonyi és Ady nevek, akárcsak az angol Edwin, Edward, Eadred, Edmund és Edgar nevek ugyanannak a hatalmas uralkodónak, a nagy Attilának a nevét vitték tovább. Már említettük korábban a magyar nemzeti krónikákban Attila unokáiként felbukkanó Ed és Edömén neveket is. De én ide sorolnám magának Csabának a nevét is, amely könnyen lehet, hogy szintén az ATYA, APA szavunkat tartalmazza. Árpádházi királyaink között felbukkan továbbá Aba Sámuel is, akinek a neve szintén önmagáért beszél.

De hogyan kapcsolódik ez a jelenség a mai tanulmányunk fő témájához? Nos úgy, hogy meggyőződésem szerint a fent említett nevek sorába szervesen illeszkedik egy másik jól ismert név is. Ez a név pedig nem más, mint az Ottó. A fenti összefüggések fényében egycsapásra megérthetjük, hogy Vasbordájú Edmund angolszász király unokáját, akit Nyáry Krisztina naplója a Gutkeled nemzetség őseként azonosít, miért hívták éppen Ottónak! De megérthetjük azt is, hogy az elmúlt évszázadokban az európai uralkodó dinasztiák dicső sarjai miért választották e nevet oly gyakran. Hovatovább rövid időn belül mindjárt négy (!) német-római császár is viselte ezt a nevet! Ha tudjuk azt, hogy ez a név valójában Attila nevének egyik alakváltozata, teljesen érthetővé válik ez a jelenség. Olyannyira közös e két név eredete, hogy a Wikipédia az "Ottó" címszó alatt e név becézett alakjai között felsorolja az Odiló és Otelló változatokat is, amelyek így, ebben a formában valóban kísértetiesen emlékeztetnek nagy királyunk nevére.

Játsszunk tehát el egy kicsit ezekkel a nevekkel! Az az "atya" jelentéstartalommal bíró szó, ami Attila nevében még ATTA formában jelent meg, az a későbbiekben ED, EDE vagy akár OTTO formában is felbukkanhatott és számtalan különféle, de jól felismerhető változatban létezhetett. Ezek után úgy gondolom nem túl nagy merészség kijelenteni, hogy az angolszász ED név és a Nyáry Krisztina által említett OTTO név valójában azonos. Így pedig egycsapásra megérthetjük a Dombegyház környékén egykor létezett Szent Kinged kolostor nevének jelentését is! E névnek természetesen semmi köze sincs sem Szent Kingához, sem pedig Szent Kiliánhoz. Ez a kolostor egy OTTO vagy ED nevű nagy megbecsülésnek örvendő személyről kapta a nevét, aki angolszász királyi származással büszkélkedhetett, vagyis KING volt. Ez a kolostor a szent emlékű Ed (Ottó) királyfi tiszteletére épült, ezért kapta a Kinged nevet.

A szemfüles olvasónak azonban bizonyára nem kerülte el a figyelmét, hogy jelen tanulmányom címe nem "Kinged", hanem "Kunágota". Eddig jóformán csak a Kinged név megfejtésére összpontosítottunk és egy szó sem esett Kunágotáról. Kunágota egy Dombegyházhoz és természetesen a Szent Kinged kolostorhoz közeli település. Ahogy azt a felvezető olvasói levélben is olvashattuk, a skót aranypénzeket, amelyeknek feltehetően köze lehet az angolszász királyfiak és így a Gutkeledek eredetéhez, Kunágota közelében találták. Érdekes, hogy az olvasói levél írója csupán csak zárójelben tett említést Kunágotáról, pedig nevének a jelentősége ennél sokkalta nagyobb!

Mielőtt tovább mennénk, feltétlenül tudnunk kell, hogy Kunágota neve viszonylag késői. Ezt a nevet Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja adta az akkor újonnan létesült településnek. De olvassuk a részleteket Kovács József "Kunágota elnevezéséről és alapításának évéről" c. 2011-ben keletkezett munkájából:

 "Kunágota (Kwnagatha), neve először 1461. május 30-án kerül említésre az Aradi Káptalan által kiállított oklevélben. (...) A Káptalan, ebben az időben közjegyzői feladatokat is ellátott. Ekkor rögzítette, hogy a környékbeli tanúk kijelentése alapján Horogszegi Szilágyi Mihály a király (Mátyás) nagybátyja Szilas (Zylas) nevű település lakóit, mely Maróthy Lajos és Mátyás birtoka volt, elhajtotta, és egy új helyre költöztette. Az új települést pedig Kunágotának nevezte el. A tanúk erre az eseményre visszaemlékeznek. (...) Szilágyi Mihály féktelen természetű ember volt. Mátyás is elfogatta egy az ellene szőtt összeesküvés miatt, később azonban kibékültek. (...) Kunágota erőszakos telepítése nem egyedüli akciója volt Szilágyi Mihálynak."

 Szilágyi Mihály tehát kiszemelte magának Szilas települést, a lakóit egyszerűen elzavarta onnan és új helyre költöztette őket. Ez az új település kapta később Szilágyi Mihálytól a Kunágota nevet. Természetszerűen merül fel a kérdés: Miért adta Szilágyi Mihály éppen a Kunágota elnevezést az új településnek? Ezzel kapcsolatban olvassuk tovább Kovács József írását:

 "Hogy miért kapta a Kunágota nevet a település, csak következtethetünk. A kun előtag a falu elnevezésében a népre utalhat. A tatárdúlást követően a XIII. században a megye elnéptelenedett. IV. Béla, majd IV. (Kun) László az elnéptelenedett vidékre kunokat telepített. Ő maga azonban 1280-ban kénytelen volt kiűzni őket a területről, de később visszatelepítette őket. Borovszky Samu a következőket írja: Kún-Ágota neve arra látszik mutatni, hogy a kúnok telepítették. Borovszky még nem ismeri az 1461-es oklevelet. Lehetséges, hogy a Szilasról áttelepített jobbágyok kun eredetűek voltak. A kun kapcsolatra egy másik magyarázat is adódhat. Maga a Hunyadi család is kun eredetű volt, bár ez mindmáig vitatott. Vannak, akik székely eredetre is hivatkoznak, vagy másra."

Kovács József tehát kezdi a dolog könnyebben megválaszolható részével. A "Kun-" előtag nála értelemszerűen "kun" jelentéstartalommal bír, mi mást is jelenthetne! Ez a megoldás oly magától értetődő, hogy nem is veszteget rá több szót, folytatja a településnév nehezebben megfejthető részével: 

"Egy jelentős szempont feltűnik Szent Ágotával kapcsolatban is. A középkorban az ereklyék tisztelete népszerű volt az Egyházban. (...) A közeli Aradon nagy tiszteletben állt Szent Ágota vértanú ereklyéje. Szent Ágota 230 körül a szicíliai Cataniában született és 250-ben halt vértanúhalált szülővárosában. A keresztény ókor egyik legnagyobb szentje." 

Ezután Kovács hivatkozik Juhász Kálmánra, a Csanádi Egyházmegye történetírójára, aki a következőket írta:

 "Gazdagon díszített kéz alakú ezüst-tartóban őrizte az aradi egyház Szent Ágota karcsontját. Midőn a török betörésének híre félelembe ejtette a lakosságot, (1439) ezt az ereklyét ideiglenesen a nagyváradi székesegyházban helyezték el. Rómában is tudtak arról, hogy Aradon Szent-Ágota ereklyéit őrzik."

Majd Bunyitai Vince "A Váradi Püspökség története" c. munkájából a következőket idézi: 

 "Ivanics kanonok feljegyzése Szent László fején kívül egyéb ereklyéket is említ, anélkül azonban, hogy azokat, egynek kivételével, névleg felsorolnák. Ezen egy Szent - Ágota karja szintén ezüst s gazdagon díszített kézalakú tartóban. Tulajdonképpen az aradi társaskáptalani egyház birtoka, honnat csak biztosabb megőrzés végett hozatott át a váradi székesegyházba, mert eredeti helyén a törökök gyakori beütései miatt veszélyeztetve volt. Mikor történt az áthozatal? Feljegyezve nem találjuk, de bizonyos, hogy 1443-ban már Váradon létezett s a többi ereklyékkel együtt közel járt az megsemmisüléshez. E körülmény valószínűleg csak sietteté az ereklye visszavitelét s pár évvel utóbb, 1457-ben már csakugyan ismét az aradi egyházban találjuk."

Végül Kovács levonja a teljesen egyértelmű következtetést Kunágota nevével kapcsolatban:

 "Az ereklye Aradról Váradra (1439-1443) és Váradról Aradra (1457) való szállítása nagy valószínűséggel a település területén keresztül haladt, melyet Szilágyi Mihály ezen időszakban alapíthatott. Maga a puszta tény is lehet ok az elnevezésre (mármint az ereklye áthaladása), de lehet, hogy az ereklyével megpihentek a településen, vagy számunkra ismeretlen esemény játszhatott közre, dokumentumok hiányában nem deríthető ki. Így a falu elnevezésében az Ágota név eredetét nagy valószínűséggel Szent Ágota ereklyéjéhez lehet kapcsolni, aki egyben valószínűleg a falu templomának védőszentje is volt."

Minden egyben van tehát, összeállt a történet! Szilágyi Mihály épp akkor alapítja meg Kunágota települést a Szilasról elzavart kun eredetű lakosság számára, amikor Szent Ágota ereklyéjét Aradról Váradra, illetve Váradról Aradra szállítják. Mivel azonban az út hosszú, és valahol út közben muszáj megpihenni, nyilván a későbbi Kunágota közelében pihentek meg, amiről Szilágyi Mihály végül elnevezte az új települést. Ez a történet azonban amilyen frappáns, legalább annyira bizonytalan. Figyeljük meg a fenti idézetet egy kicsit jobban: "nagy valószínűséggel", "alapíthatott", "de lehet, hogy", "számunkra ismeretlen esemény játszhatott közre", "dokumentumok hiányában nem deríthető ki", "nagy valószínűséggel", "valószínűleg". Túl sok ez a bizonytalanság egy ilyen rövid idézethez képest!

És ez a bizonytalanság nem véletlen. Akármilyen magától értetődőnek is tűnik a fenti megfejtés, Kunágota nevével kapcsolatosan eddig mindenki figyelmen kívül hagyott egy korántsem elhanyagolható körülményt. Mégpedig azt, hogy a település Szent Kinged kolostorának közvetlen szomszédságában épült! Elég csak egymás mellé tenni e két elnevezést, hogy az értő szem azonnal felismerje a lényegi azonosságot:

King – Ed
Kunág – Ota

A mássalhangzó torlódás szabályszerűségeit figyelembe véve e két alak szinte azonosnak tekinthető. A nevek végén szereplő ED vagy OTA ugyanaz a Gutkeled nevekre jellemző név, amellyel a fentiekben már részletesen foglalkoztunk. Míg az első változat az angolosabban csengő ED nevet tartalmazza, addig a második a számunkra ismerősebben csengő és Nyáry Krisztina naplójában is megörökített Ottó névhez áll közelebb. Ha azonban megvizsgáljuk ezen összetett nevek első tagját is, az eredmény már sokkal, de sokkal tovább vezet minket!

Ha ugyanis a KING és a KUNÁG valójában ugyanaz a szó, és a KING jelentése „király" ... akkor vajon mi mást jelenthetne a KUNÁG, ha nem ugyanazt! Vegyük észre, hogy ez a két szó a mássalhangzó torlódást is figyelembe véve gyakorlatilag azonos! Ha pedig ez az okfejtés kétségeket ébresztene a tisztelt olvasóban, hadd hozzam ide e névnek egy másik ismerős formáját is, ezúttal a német nyelvből: KŐNIG! Ugyanaz a jelentés, csaknem ugyanaz a forma.

Szilágyi Mihály tehát nem az áttelepített lakosság kun eredete és nem is a váradi Szent Ágota-ereklye miatt nevezte el az újonnan alapított települést Kunágotának. Hanem bizony a közelben lévő Kinged kolostorról, mégpedig ugyanannak a névnek egy teljesebb, archaikusabb formáját felhasználva, amely abban az időben még ismert lehetett.

Ez viszont újabb megdöbbentő felismerésre vezet bennünket. Ugyanis mindez nem kevesebbet jelent, mint hogy Európa nyugati felének nemes uralkodói, az angolszász kingek és a német kőnigek azért viselhették ezt a királyi címet és titulust, mert kezdetben valamennyien Attila kapitányai voltak és a hunok ágából származtak! A KUNÁG – KŐNIG - KING elnevezések ugyanis éppen erre utalnak!

Az elmúlt sok-sok év alatt, ahogy történelmünk frissen feltárt mozaikkockái lassan egymás mellé kerültek, egy hatalmas, összefüggő, koherens és konzisztens képet kezdtek kirajzolni Kárpát medencei történelmünk kezdeteiről. Attila hatalmas vállalkozásáról, amely elsöprő erejű hadjárataival egy új korszak kezdetét jelentette: a keresztény Európa korszakának kezdetét. Teljesen világossá vált, hogy Attila nem csak Kárpát medencei magyarság számára vált atyává, de az egész kontinens számára is. Szerte Európában, Spanyolhontól Frankhonig, Angolhontól Magyarhonig nemes hun családok, egykori hun kapitányok és azok leszármazottai fogtak hozzá a Római iga alól felszabadult népek állammá, országgá és nemzetté szervezéséhez. Az ő királyi, arisztokratikus előjogaik egyetlen forrása, az ő uralkodásuk minden jogalapja Attila hőstette és a hun származásuk ténye volt. Attól váltak kingekké és kőnigekké, hogy hun ágból származtak. Abból a dicső hun nemzetből sarjadtak, amely Isten kegyelméből megszabadította a kontinens népeit a lidércnyomásként rátelepedő keresztényüldöző központosított szuperhatalomtól.

Ezen a ponton felsejlik bennem gyönyörű ősi mondánk, Emese álma. Régóta nem hagy nyugodni a gondolat, hogy ez a monda némileg régebbi, és valamivel korábban keletkezett, mint ahogy azt általában tudni véljük. Noha hagyományosan a történet Árpád apja, Álmos csodálatos születésének körülményeit írja le, nekem mégis az az érzésem, hogy egy néhány generációval korábbi kontextusba visszahelyezve sokkal teljesebb értelmet nyer. Mindez ugyanis sokkal jobban illik arra a hatalmas vállalásra, amely során a hun seregek Attila vezetésével nyugat felé törtek. Anonymus Gestájának harmadik fejezete így ismerteti a történetet:

 „Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent –, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők. De erről ne többet!"

A legfontosabb mondat a fenti idézetből magának az álomnak a leírása:

 "...teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el."

Amikor ezeket a szavakat olvassuk, hajlamosak vagyunk csupán későbbi Kárpát medencei magyar hazánkra gondolni, és az Emese ágyékából fakadó dicső királyokban Árpád-házi uralkodóinkat felismerni. Ha azonban ezt az álmot pár generációval korábbi kontextusba helyezzük vissza, és Attila nyugatra törő seregeiben felismerjük ezt a nyugat felé törő fénylő folyamot, akkor egyúttal az is megérthetjük, hogy ez a folyam sokkal nagyobb, sokkal szélesebb és sokkal fénylőbb annál, hogy pusztán csak Árpád házi királyainkra utaljon. Emese álmában hirtelen felfedezzük Attila álmát. Királyokká lett kapitányaiban pedig a fénylő folyamot, amely ezer esztendőn keresztül adott dicső kingeket és kőnigeket Európának.

Forrás: Tóth Gyula: A kitalált középkoron túl

Megjelent: 539 alkalommal
Tovább a kategóriában: « Szent Korona és a fantom idő

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.7%Austria 1.3%
Romania 5.4%Canada 1.1%
United States 4%Norway 0.7%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Ukraine 2.7%Kuwait 0.3%
United Kingdom 2.1%Switzerland 0.3%
Slovakia 2.1%Netherlands 0.3%
Sweden 1.9%Australia 0.3%
Germany 1.8%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.1%

Today: 10
This Week: 693
Last Week: 4013
This Month: 12048
Last Month: 16875
Total: 2167780

Belépés