Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2020Jun01

2012. Augusztus 19., Vasárnap 08:14

Cukorbetegségről, szívbetegségi okokról és több másról

Írta:  Szennai László
Értékelés:
(18 szavazat)
Testünk minden egyes sejtjének állandó vércukor-forrásra van szüksége. A vércukor, azaz a vér cukortartalma, a szervezet szöveteinek egyik legfontosabb tápanyaga. A táplálkozás során az emésztőrendszerünk a táplálék egy részét glükózzá alakítja és a véráramba juttatja. A hasnyálmirigy inzulin nevű hormonja révén kerül a glükóz a véráramból a sejtekbe. Amennyiben a sejtek nem jutnak elegendő glükózhoz, szó szerint éhen halnak.

CUKORBETEGSÉG

A diabétesznek két fő formája van: I-es, és II-es típusú.

Az I-es típusú (fiatalkori, gyermekkorban kezdődő), a hasnyálmirigy alulműködésének a következménye. A fiatalkori cukorbetegséget általában egy hibás gén okozza, amelynek következtében a hasnyálmirigy nem képes elegendő mennyiségű inzulint termelni.
Az inzulin a "kulcs" a sejtekhez, mely mintegy “kinyitja a sejtek zárját”, hogy a glükóz bejuthasson.

A II-es típusú (felnőttkori) cukorbetegség esetében a hasnyálmirigy elegendő mennyiségű inzulint termel, de a sejtek nem tudják azt felvenni, mert a sejtek "zárja" valamely oknál fogva nem nyílik ki.

A hagyományos orvoslás a felnőttkori cukorbetegség tüneteinek kezelésére szoritkozik, azaz csökkenteni igyekszik a megemelkedett vércukorszintet. A szív- és érrendszeri megbetegedések és más diabetikus komplikációk is megjelennek azonban azoknál a betegeknél is, akiknek a vércukorszintje szabályozott. Így a vércukorszint csökkentése bár szükséges, de nem elégséges a diabetikus zavarok kezeléséhez.

A cukorbetegségben javasolt étrend zsírszegény, szénhidrátban dús: A zsírbevitelt 30% alatti kalóriamennyiségben határozza meg és 50-60%-ban a szénhidrátok (mint pl a gabonafélék) mennyiségét.
Az egyszerü szénhidrátok, (cukor, liszt,) túlzott megterhelésnek teszik ki a hasnyálmirigyet.

Tény, hogy a cukorfogyasztás tiltásán kívül a zsírszegény diéta hatékony a cukorbetegség kordábantartásában. Ez a gyakorlat azomban csak látszólag segít a kialakult cukorbetegség kezelésében, a szervezet egészséges működéséhez nem megfelelő.
A zsiradékok a táplálkozásunk és egészségünk alapját képezik. A zsírok minden típusa, beleértve a többszörösen telitetlen zsírsavakat is, a sejtmembránok építőelemei. A zsírsavak hiánya a testünket legyengíti, erőtlenné, betegségekre hajlamossá teszi. Hosszútávon a zsírok megvonása nem javít hanem ront a beteg életminőségén, de azért is megfontolandó, mert a zsír az emésztésnek is fontos tényezője, tekintve hogy nélküle nem szabadul fel kolecisztokinin, ami miatt viszont nem ürül epe, epe nélkül nem létezik jó emésztés, a rossz emésztés miatt hiánybetegség alakulhat ki. A legtöbb betegség hátterében pedig szinte mindig valamely tápanyag(ok) hiánya áll.

Az étolajokban telitetlen zsírsavak vannak. A többszörösen telitetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok a hevítés során oxidálódnak: a többszörösen telitetlen zsírsav elég és aközben káros méreganyagok keletkeznek. Az ilyen zsírok elrontják (csökkentik) a sejtek azon képességét, hogy összekapcsolódjanak az inzulinnal, ami miatt a sejtek csak kevesebb glükózt tudnak felvenni. Vagyis a “zár” ami megnyitná a sejteket a glükóz előtt, megrongálódik ha túl sok többszörösen telítetlen oxidált zsírt fogyasztunk. Azután az inzulin már nem lesz képes “kinyitni az ajtót”.

Az általánosan használt étolajok telitetlen zsírsava valójában omega6 zsírsav. A belőle termelődő prosztaglandin magas vérnyomáshoz is vezethet. (A zsírokra alább még visszatérek.)

A glikémiás index egy viszonyszám, ami azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer 1000 kJ mennyisége mekkora vércukorszint emelkedést vált ki.
Ám nem a vércukorszint emelkedése a legfontosabb, hanem az, hogy az adott étel mekkora inzulin-elválasztásra készteti a hasnyálmirigyet. Ha valamely élelmiszer sok inzulin termelésére késztet, akkor a vércukorszint alacsonyabb lehet, de mivel ehhez az eredményhez sok inzulin termelődésével jutottunk, az nagyon rossz.

Vagyis az a jó táplálék, aminek a glikémiás indexe „önmagában”(!) alacsony és nem pedig azért, mert sok inzulin kiválasztását eredményezi. A táplálék inzulin-stimuláló hatásának a mértéke sokkal fontosabb, mint a glikémiás index!
A fokozott inzulinelválasztás miatt hiperinzulinémia alakul ki. A rendszeresen magas inzulinhatásnak kitett sejtek pedig elveszítik az inzulin-érzékenységüket. A folyamat eredményeként kialakul a 2-es típusú diabétesz.
A magas inzulinszint a szervezetben a zsírraktárak növekedését is eredményezi, tehát elhízáshoz is vezet (ez az elhizás oka!), azt követően pedig a hasnyálmirigy kimerüléséhez.

Az alábbi kis táblázatban látható néhány élelmiszernek a glikémiás indexe (GI-je) és az általa kiváltott inzulinválasz:

Étel GI Inzulinérték Inzulin/GI  
Fehér kenyér 100 100 1,00
Alma 50 59  1,18
Banán 79  81  1,03  
Narancs 39 60  1,54 !
Szőlő 74  82 1,11  
Barnarizs  110  62 0,56  
Burgonya  141 121 0,86  
Fehérrizs  110 79 0,72  
Lencse  62 58 0,94  
Mogyoró  12 20 1,67  
Szárazbab 114 120 1,05  
Chips  52  61  1,17  
Csokoládé  79 112 1,42 !
Hal  28 59 2,11 !
Jégkrém 70 89 1,27 !
Joghurt 62  115 1,85 !
Keksz  118  87 0,74  
Kukoricapehely 76 75 0,99  
Marhahús  21 51 2,43 !
Mézes műzli 60 67 1,12 !
Rozskenyér 60 56 0,93  
Sajt  55 45 0,82  
Tej  30 90 3,00 !
Tészta  46 40 0,87  
Tojás  42 31 0,74  
Torta 56 82 1,46 !
Zabpehely  60  40  0,67  

 Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a cukrok, hanem az aminosavak is képesek jelentős inzulin termelődést kiváltani. Lásd pl a marhahús és a hal. (A fehérjék aminosavakból állnak.)

(A közölt táblázat forrása: http://betegsegek.drtihanyi.hu/cikk/a-glikemias-index-tundoklese-es-bukasa-ii)

Egy egészséges ember napi cukorszükséglete mintegy 6-8 g, s ezt a mennyiséget a gyümölcsök bőven tartalmazzák.
Túl azon hogy diabéteszben kerülni kell, a cukor az emésztőrendszerünkre is károsan hat. A cukor a természetben ilyen töménységben nem létezik.
Egy róla szóló tanulmány olvasható itt: http://www.tenyek-tevhitek.hu/cukor.htm
A csokoládéról pedig itt: http://www.tenyek-tevhitek.hu/csokolade-csokohologia.htm

Ám, mint a legtöbb betegség esetében, a cukorbetegség oka is legnagyobbrészben hiánybetegség. Ugyanis a hasnyálmirigyben képződő inzulin, fontos tápanyagok (legfőképpen a króm) hiányában nem képes ellátni a feladatát.
A megoldás tehát az étrend helyes megválasztása (megváltoztatása) és a szervezet tápanyagigényének megfelelő táplálékkiegészítők használata.

A diabetikus anyagcsere normalizálásában a C-vitamin, a B-vitaminok, az E-vitamin és a króm alapvető tápanyagok. Ezek révén a hasnyálmirigy, a máj és az érfalak milliónyi sejtjében elegendő mennyiségű „biológiai üzemanyag” áll rendelkezésre. Ez egyben a legjobb módszer, nemcsak a diabétesz, hanem a keringési-rendszer elváltozásainak megelőzésére is.
(A valós tápanyagigényről egy másik menüpontban külön is szó lesz, itt csak annyit, hogy a C-vitamin szükséges mennyisége naponta nem kevesebb 1000-2000 mg-nál, ill. afölött mutatkozik megfelelőnek, B-vitaminokat 50 mg-os B-KOMPLEX formájában érdemes beszerezni, E-vitamint napi 400 NE mennyiségben, szintén komplex formában azaz tartalmaznia kell mind az alfa-, a béta-, delta- és gamma-komponenseket, a króm szükséges mennyisége pedig napi ~120 mikrogramm.)

Több helyen is leírják, hogy mindkét típusu cukorbetegség oka, lehet genetikai eredetü is, vagyis örökölhető. Nincs okom ezt megkérdőjelezni, de megjegyezem, hogy génhiba esetén is ugyanúgy eredményre vezet a króm (és az emlitett vitaminok) pótlása és vele egyidejüleg a finomitott szénhidrátok (liszt, cukor) elhagyása. Ez a tény pedig azt mutatja, hogy a diabétesz létrejöttében a táplálkozásnaknak minden másnál nagyobb szerepe van.

Az élelmiszerek ipari méretekben történő feldolgozása az élelmiszerek tápanyaghiányának a legfőbb oka.

A finomitott szénhidrátok gyártása, alig száz évvel ezelőttig nyúlik vissza. Cukorbetegség (is) azóta létezik, tehát az öröklődése könnyen visszakövethető, hiszen mindössze néhány generációról van szó.
Jellemzően és nemcsak a cukorbetegség kapcsán, mindig amerikai példákkal dobálóznak, ahol, köztudottan a világon a legtöbb elhizott ember él. Magyarországon tudtommal semmilyen felmérés nem történt. Még az is megeshet hogy a cukorbetegség is csak az amerikaiak körében öröklődik....(?)
(Egyébként, a magyarországi cukorgyártás meghonosításának az esztendeje 1830. A lisztek finomítása még később kezdődött.)

Alapvetően elhibázott az ú.n. nyugati típusu táplálkozási ajánlás általánosan elfogadott arányai, amely a szervezetünknek ill. a sejtjeinknek a sok-sok évezred-évmillió alatt kialakult igényeit nem, vagy tévesen veszi figyelembe: Messze több szénhidrát fogyasztását írja elő és ugyanakkor a szükségesnél lényegesen kevesebb fehérjebevitelt enged. E kettő ajánlott mennyiségének éppen a forditottja lenne megfelelő, azaz mintegy 40-45 energia-százalék fehérje és zsiradék- és 15-20%-nál nem több szénhidrát napi bevitele. Persze, ezt se lehet egyformán mindenkire ráhúzni, hiszen a valós szükséglet több tényezőnek a függvénye, mint pl a kor, egészségi állapot, stb. Ám mielőtt az itt megadott értékeken bárki elszörnyűlködne, pl merthogy a zsír hizlal, nos nem, nem a zsír hizlal. Az elhizás legfőbb oka a magas inzulinszint, s amellett a rossz emésztés, ami pedig a legtöbb esetben éppen a zsiradék hiánya miatt rossz. (Lásd az "Az emésztésről hitelesen" menüpont alatt.)

Az elhizás és a diabétesz egymással szoros kapcsolatban állnak, hiszen az elhizáshoz is a folyamatosan magas inzulinszint vezet és ugyanannak a következménye a II-es típusú cukorbetegség is. Jóllehet nem minden cukorbeteg túlsúlyos, de igensok kövér ember diabéteszes és a többi is mind, halad afelé.

Súlycsökkenést csak a helyes táplálkozás hozhat. A csodakészítmények amelyek önmagukban igérnek fogyást, inkább csak a pénztárcánkra gyakorolnak majd ilyetén hatást....

A zsírokról érdemes egy kicsit részletesebben is szót ejteni....

Szinte valamennyi természetes zsírsav úgynevezett cisz-konfigurációban fordul elő, azaz a szénatomokon lévő hidrogénatomok a molekulának ugyanazon az oldalán találhatók. Ez olyan alakzat, amely "illik" a szervezetünk sejtjeihez, s így lehetővé válik hogy a zsírok kifejtsék fontos biológiai tevékenységüket. Sajnos, éppen ezt a lényegi jelentőségű cisz-konfigurációt teszik tönkre a modern feldolgozó eljárások, mint a hevítés, a fehérítés, a szagtalanítás és a hidrogénezés. Ezek miatt, az egészséges cisz-konfiguráció átváltozik: egészségkárosító transz-konfigurációvá alakul.

Az átalakulás után a hidrogénatomok a zsírsavmolekula szembenlévő oldalán helyezkednek el, s ekkor a molekula kiegyenesedik. A transz-zsírok a sejtmembránt áteresztővé teszik, amiáltal a sejt anyagcseréje felbomlik, a mérgezőanyagok könnyü behatolása lehetővé válik. A sejtmembránba épült transz-zsír rendellenes sejtműködést okoz, amely szív- és érrendszeri, rákos- és egyéb megbetegedésekhez vezethet, s a cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszik.

A hidrogénezett étolajok és a margarinok, eleve transzzsírok!
Nemcsak a sok szénhidrátfogyasztás miatti folyamatosan magas inzulinszint okoz(hat) cukorbetegséget és elhizást, hanem a zsírsavak arányának a fölborulása is!

Az olyan étrend, amely csak omega6 zsírsavat juttat a szervezetbe, az erek sejtjeinek a membránját merevvé rideggé változtatja. Emiatt az érfal képtelen tágulni. Mi fog történni? Magasabbá válik a vérnyomás, azért, hogy mégis, továbbra is hozzájussanak a szervek a vérhez. Vagyis a magasvérnyomás egyik leggyakoribb oka az omega6 zsírsav, ami a napraforgóolajban van. De, mindenegyes bolti élelmiszerben is, omega6 zsírsav van! S a margarin is, tiszta omega6 zsírsavból áll!

A sejtek membránját zsírsavak alkotják, amelyből ~50% telitettzsír.
A szervezetünkben minden folyamat olyan mint a mérleg; mindkét serpenyőben a másikkal ellentétesen ható anyag helyezkedik el. (Lásd pl az E- és a K-vitamint. Ezek egy pár. Az E-vitamin a vér folyósságáért felel, a K-vitamin pedig a vér alvadásáért. E két vitamin egyensúlya eredményezi a vér normális viszkozitását.) A zsírsavak esetében az egyik serpenyőben az omega6, a másikban az omega3 van. A két zsírsav között élettanilag az a különbség, hogy az omega6 ridegebbé, merevebbé teszi a sejtmembránt, segíti a zsírlerakódást, növeli a triglicerid-szintet és a gyulladásokat is. Az omega3 viszont rugalmasabbá teszi a sejtmembránt, csökkenti a zsírlerakódást, a triglicerid-szintet és a gyulladásokat is. A kettő egyensúlya teremti meg az optimális feltételt a sejtmembrán- és azzal együtt a sejt megfelelő működéséhez. (Csak megjegyzem, hogy a káros vérzsírnak mondott trigliceridnek is megvan a maga feladata a szervezetben, problémát csak a normálistól jelentősen eltérő szintje okoz. Hasonlóan ahhoz, ahogyan az üldözött szabadgyököknek is létjogosultsága, feladata van. Ha sikerülne kiirtani még az írmagját is, annak a a következménye akár az életünk végét is jelenthetné. - A szabadgyökökről szól a "Szabadgyökök és antioxidánsok" menüpont.)

A vérzsír jellemzőit az elfogyasztott zsiradék zsírsavainak a mennyisége és az aránya befolyásolja!

Dr. Hummel Zoltán szavait idézem:

"A kukorica és a szója jól szolgálja a tehenek esetében a tej hozamnövelését, de a husmennyiség növelésére is hatékony. Egyre több kukoricát, szóját és buzát vetettek ill. vetnek be az állatok takarmányozására. Mi a baj ezekkel a takarmányokkal? Az, hogy szinte csak omega6 zsírsavat tartalmaznak, nincs, vagy alig van bennük omega3! Élettanilag az a különbség a kétféle zsírsav között, hogy az omega6 ridegebbé, merevebbé teszi a sejtmembránt, segíti a zsírlerakódást, növeli a triglicerid-szintet és a gyulladásokat. Az omega3 pedig rugalmasabbá teszi a sejtmembránt, csökkenti a zsírszövetet és csökkenti a triglicerid-szintet és a gyulladásokat. .... (A szervezetünk folyamatai, működése, megannyi apró mérlegként is fölfogható: A jelen esetben a két zsírsav közül az omega6 az egyik, míg a párja, az omega3 a másik kis serpenyőben van. - Szerk. Szennai.) Ha az állatok takarmányában, arányában sokkal több az omega-6 az omega-3 hoz képest, akkor a tej és a hús és a tojás se fog elég omega3-at tartalmazni. Ha a húsban és a tojásban kevés az omega3, akkor nagyobb az esélye a zsirszövetünk növelésének, mintha a réten füvet legelésző állatokból készült ételeket ennénk. Ráadásul a magas omega6-tartalmu olajokat még hidrogénezik is. ....
A margarint napraforgó olajból készítik. A napraforgóolaj hetvenszer több omega6-ot tartalmaz mint omega3-at. A fejlett ipari országok közül nálunk a leggyakoribb a szívinfarktus és a túlsúlyosság. Ennek a(z egyik - Szerk. Szennai) tudományos magyarázata, az ételek magas omega6/omega3 aránya. (Azaz a túl magas omega6-tartalma az omega3-hoz képset. - Szerk. Szennai.)
Hogyan javithatunk táplálékaink omega3/omega6 arányán? .... Úgy, hogy a növényi táplálékainknál (is) odafigyelünk a több omega3-at tartalmazó növényi eredetü ételekre. Például a lenben magas az omega3. Együnk több lenolajat tartalmazó ételt. Ne napraforgóolajat, hanem ahelyett inkább a magasabb omega3-tartalmu repceolajat használjuk. .... Tehát ha nem akarunk túlsúlyosak lenni, akkor nem elég azt figyelnünk hogy ne együnk sok finomitott szénhidrátot (cukrot és fehérlisztet tartalmazó ételeket), mert már a magokra és az állatok szemestakarmányára is oda kellene figyelnünk."

Tehát úgy a telitett-, mint a telítetlen zsírsavak (omega3-6-9) nagyon fontosak a sejtépítésben. A linolsav (omega6) és a linolénsav (omega3) azomban 50 fok felett oxidálódik.

Sütés-főzésre a telitettzsírok (főképpen állati eredetü zsírok, kókuszzsír) és az egyszeresen telitetlen zsírsavat (olajsav, másnéven omega9) tartalmazó olajok alkalmasak. (Előbbi akár 200 fokig stabil, míg az olajsav legföljebb 160 fokig, de 120 fokig biztosan.) Az olivaolaj és a repceolaj gazdag olajsavban (omega9). A többszörösen telitetlen zsírsavakat tartalmazó olajokat viszont, (az oliván és a repcén kívül az összes többi ilyen,) nem szabad 50 fok fölé hevíteni.

A bolti olajok többsége finomitott vagy hidrogénezett, tehát eleve káros a sejtjeinkre. Az általánosan használt napraforgóolajat pedig, (amely zömmel többszörösen telitetlen zsírsavakat - ~80%-ban linolsavat másnéven omega6-ot - tartalmaz,) egyéb ok miatt is kerülni kellene:
A szervezetünk minden szempontból egyensúlyra törekszik. Így van ez a sokféle zsírsav esetében is, vagyis fontos a zsírsavak egymáshoz viszonyitott aránya: Az olajsav (omega9), a linolsav (omega6) és a linolénsav (omega3) 1:1:1 aránya tekinthető normálisnak. Azok szervezetébe akik csak napraforgóolajat használnak, csak omega6 típusu zsírsav kerül, ami miatt egyensúlyról szó sem lehet, s így hosszabb távon a szervezet normális működése megbomlik, teret engedve számos betegségnek, mint amilyen a cukorbetegség is pl, de az omega6 zsírsav a párja nélkül (omega3 nélkül) erősen érösszehúzó hatásu is, vagyis magasabb vérnyomást kell a szívnek produkálnia ahhoz hogy a szerveket elláthassa.

(Omega3 típusu zsírsav van a halolajban. Alfalinolénsav, mely szintén omega3 zsírsav, legnagyobb mennyiségben a lenmagolajban van.
Csak "kezeletlen" vagyis hidegensajtolt növényi olajokat érdemes venni. Tudni kell azomban, hogy a semmilyen módon nem kezelt olajok romlandók és csak hűtőben/mélyhűtőben tarthatók el hosszab ideig.)

Diéták

Különböző irányzatok alakultak ki, nagyon sokféle diéta létezik. Jellemzően azomban, a szervezet igényeit figyelmen kívül hagyják, ezért hosszutávon az egészséget nem szolgálják. Egyetlen kivételt tennék mindössze, amely hozzásegíthet akár a megelőzéshez, vagy a gyógyuláshoz is. Ez a LOWCARB, amely a szénhidrátoknak napi 72 g mennyiségét ajánlja és a fehérjéknek, zsíroknak és a zöldségeknek a fogyasztására bátorit.

Szem előtt tartva a fentieket, vagyis a tápanyagok ill. ételek mennyiségének és arányainak helyes megválasztásával, a fontos tápanyagok rendszeres pótlásával és ezek következetes betartásával nemcsak megelőzhető a diabétesz, hanem véglegesen meg is gyógyítható!

S íme még néhány szempont amit érdemes betartani a siker érdekében:
Csökkenti az ételek glikémiás indexét 2-3 evőkanálnyi citrom leve.
Hasonló hatással bír a rost is. (A rostok a táplálkozás fontos része. Naponta 30-40 g rost ideális. Bélbetegségekben azomban a rostok fogyasztása nem előnyös.)
A zsír is mérsékli az ételek GI-jét. Egy-egy főétkezés optimális zsírtartalma testsúlykilogrammonként ~1 g. Ez a mennyiség jól működteti az emésztést is. (A zsíroknak az emésztésre gyakorolt hatásáról fontos információ van az "Az emésztésről, hitelesen" menüpont alatt.)
Reggelire, előnyösebb a nagyobb fehérjetartalmu ételeket választani, több szempontból is. Egyrészt, mert a sejtek inzulinérzéklenysége reggel kisebb mint a nap többi szakában és ezért a reggel fogyasztott szénhidrát a vér inzulinszintjét hosszabb időn át tartja magasan. Másrészt, mert ha a szénhidrátokat fehérjékkel együtt fogyasztjuk, ugyancsak csökken a glikémiás index.
A szénhidrátokból az alacsonyabb glikémiás indexűeket kell választani, de a szénhidrátban dúsabb ételeket jobb a nap későbbi részében elkölteni.

A cukorbetegség(ek) kezelésének kiegészítésére ajánlható gyógyteák: fehér babhéj (sok szerves krómot tartalmaz); kecskerutafű (erős hatásu!).
A Gymnema sylvestre nevü növény leveleiből készült kivonat szintén alkalmas a cukorbetegségek kezelésének a kiegészítésésre. Felőle itt lehet tájékozódni: http://www.vitamin-abc.eu/hirek/gymnema-szilver-a-cukor-es-szenhidrat-felszivodas-blokkolo-noeveny.html
Egy 25 napos program keretében, végleges gyógyulást igér a II-es típusu cukorbetegségből ez a weboldal: http://www.25nap.hu/ Érdemes meglátogatni!
Ehhez a programhoz kapcsolódó újabb hír olvasható itt: http://www.naturhirek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=485&Itemid=296
Valamint Szendi Gábor honlapján a következő cikk: http://www.tenyek-tevhitek.hu/cukorbetegseg-diabetesz-gyogyithato.htm
 
Ajánlott irodalom:
Dr. Légrády Péter: Tojás, táplálkozás, egészség címü könyve. (A leghitelesebb ismeretanyag az emésztésről.) (A neten is fellelhető: http://www.szamosmiklos.hu/tojaskonyv/)
Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás címü könyve. (A nyugati típusu táplálkozásnak a betegségekkel való kapcsolatáról, az eddig megdönthetetlennek hitt egészségügyi mítoszokról dogmákról kiméletlenül lerántja a leplet.)

Jellemző, hogy a gyógyszeripar mindenféle betegségtünetre kifejleszt valamilyen kemikáliát, "gyógy"-szert, amit aztán úgy hirdet mint a létező legjobb megoldást. Mások, különféle szerkezetekkel igyekeznek hatni a szervezet jelzéseire tüneteire.

Új "technikai vívmányról" ad tájékoztatást az itt olvasható írás: http://napidoktor.hu/cikk/101.14371/Megvan-a-cukorbetegseg-ellenszere
"... egy hatalmas, kolbászbőrhöz hasonlító vékony implantátumot ültetnek be, amelyen az étel felszívódás nélkül továbbhalad a bélrendszer alsóbb szakaszába. ..."

A cikk azt sugallja, hogy ezt probléma nélkül meg lehet tenni, vagyis ezután már nem kell majd törődni bajlódni holmi egészségesen táplálkozással, mert e korszakalkotó találmány a cukorbetegségnek a gyógymódja.

Nem tudom, a dr. Légrády Péter vagy dr. Hummel Zoltán, akik minden energiájukat az emésztés folyamatának a jobb megismerésének áldozták, vajon mit szólnának ehhez?

A különbőző bélszakaszok feladata más. A nyombélben szivódnak fel a tápanyagok. Ha emésztetlenül jutnak tovább a vastagbélbe, annak rövid időn belül súlyos következményei lesznek. De ez nem érdekes. A cél a profit! A http://www.tenyek-tevhitek.hu/ oldalon legújabban megjelent "Cliff Kuang: A tészta, nem a szalonna tesz dagivá" cimü cikkből való az alábbi, nagyon szemléletes kép.

A szénhidrátokkal az a probléma, hogy megbolondítják az inzulinszintet, amitől viszont a sejtjeink több zsírt vesznek fel:

Kérem, sziveskedjenek meglátogatni a http://www.tenyek-tevhitek.hu/nem-a-szalonna-hanem-a-teszta-tesz-dagiva.htm weboldalt és elolvasni a "Cliff Kuang: A tészta, nem a szalonna tesz dagivá" cimü cikket!

Szennai László

Következö: AZ ALACSONY ZSIRTARTALMU ÉTREND SZIVBETEGSÉGET OKOZHAT


 AZ ALACSONY ZSIRTARTALMU ÉTREND SZIVBETEGSÉGET OKOZHAT

 Az a hit, amennyiben az alacsony zsírtartalmú étrend egészséges és megakadályozza a betegségek kialakulását talán a legnagyobb tévhit amely felelős a mai magas koleszterinszint, elhízás, szívbetegségek és a korai halál jelenségekért. Egy nemrégiben készült riportban Dr. Dwight Lundell, egykori szívsebész, 25 éves tapasztalattal a háta mögött elismeri, hogy az alacsony zsírtartalmú étrend valóban felelős az ember egészségének romlásáért. Elmagyarázza,hogy a zsírok megfelelő egyensúlybani fogyasztása létfontosságú védelmet nyújt a betegséget okozó gyulladási folyamatok kialakulása ellen.

Az alacsony zsírtartalmú étrendről elvégzett tanulmányok az 1940-es évekre nyúlnak vissza, amelyekben a tudósok összefüggést láttak a “magas zsírtartalmú” táplálkozás és a magas koleszterinszint között. Több évtizeden át az az ideológia, miszerint az alacsony zsírtartalmú diéta jó a szívnek és hasznos az egészséges testsúly fenntartása szempontjából szinte kőbe lettek vésve és semmilyen más tanulmány nem bizonyitotta az ellenkezőjét. (http://jhmas. oxfordjournals.org/content/63/2/139.full). [A link már nem működik >Zoli<]

Dr. Dwight Lundell
Ma azonban egyre fájdalmasabban nyilvánvaló az, hogy több millió amerikai szenved feleslegesen olyan egészségügyi gondoktól amit az alacsony zsírtartalmú diéta idézett elő. Ahogy az új tanulmány mutatja, a telített zsír, amit már évek óta rágalmaztak mint egészségtelen és betegséget okozó, valójában jótékony egészségügyi hatásokkal rendelkezik. Vagyis egy jelentős paradigmaváltás történt az emberek gondolkodásában az egészségügy terén.

Azonban mivel az alacsony zsírtrtalmú étrend mítoszt sokáig sikerült megőrizni, ez a változás lassan megy végbe. Sok orvos sem hajlandó beismerni, hogy rossz tudományt vásárolt meg az évek során. De Dr. Lundell egyike azon ritka és szerény egészségügyi szakembereknek akik most nyíltan hirdetik a világnak az alacsony zsírtartalmú diéta veszélyeit.

A feldolgozott cukrok és magvak, a sok omega-6 zsirsavat tartalmazó olajok felelősek sok betegségért.

A szomorú valóság az, hogy éppen azok az élelmiszerek felelősek a rossz egészségi állapotért és az elhízásért amely élelmiszerekről az egészségügyi hatóságok állitják, hogy előnyösek az egészségre. Az olyan olajok, mint a szója, kukorica és napraforgó olaj tele vannak omega-6 zsírsavakkal és többnyire alig van bennük omega-3 zsírsav. A gyorséttermi és a feldolgozott ételekben ily módon nagyon komoly az egyensúlyhiány. Ez utóbbi felelős az artériák falának krónikus gyulladásáért és a magas koleszterinszintért.

“Mely összetevők a legnagyobb bűnösök a krónikus gyulladásban?” -kérdezi Lundell tanulmányában. Egyszerűen arról van szó, hogy a feldolgozott szénhidrátok (cukor, liszt és a belőlük készült termékek), valamint az omega-6 zsirsavakat tartalmazó növényi olajok mint a szója, kukorica és napraforgó olaj túlzott fogyasztása a gond.

Nem a koleszterin az ellenség itt – a szervezetnek valójában szüksége van koleszterinre a megfelelő működéséhez. E helyett az alacsony zsírtartalmú, omega-6 zsirsavakban gazdag étrend a probléma ami az artériák falában gyulladást okoz. Mivel a sérült szövetek összegyűjtik a koleszterint és dugulásokat okoznak az artériákban, szivinfarktus és egyéb szivbetegségek jöhetnek létre.

“Egyszerűen fogalmazva, gyulladás jelenléte nélkül a szervezetben nem lenne lehetősége a koleszterinnek hogy felhalmozódjon a véredényekben, ami a szívbetegségek és a szívinfarktus okozója ,” tette hozzá Dr. Lundell. ”Gyulladás nélkül a koleszterin szabadon mozogna az egész testben.”. ”A gyulladás az oka annak, hogy a koleszterin csapdába kerül.”

Forrás: http://naturahirek.hu/szivsebesz-nyiltan-bevallja-alacsony-zsirtartalmu-etrend-szivbetegseget-okozhat/ [A link már nem működik >Zoli<]

A következő: A STRESSZ ÉS A DEHIDRÁCIÓ AZ ANYAGCSERE OLDALÁRÓL


A STRESSZ ÉS A DEHIDRÁCIÓ AZ ANYAGCSERE OLDALÁRÓL

(Részelet dr. F. Batmanghelidj: A tested vizért kiált címü könyvéből.) 

„Szilárd meggyőződésem, hogy ha az összes jelenleg használatos gyógyszert a tenger fenekére süllyesztenénk, a legjobbat tennénk az emberiségnek - és a legrosszabbat a halaknak.” (Oliver Wendell Holmes)

 AZ INZULINFÜGGETLEN CUKORBETEGSÉG

 Alapjában véve kétféle cukorbetegség van. Az egyik típus kezeléséhez inzulinra van szükség, mert a hasnyálmirigy nem termel több inzulint. Ezt a fajtát inzulinfüggő diabétesznek (cukorbetegségnek) nevezik. A másik típus kezelésére gyógyszereket alkalmaznak, hogy fokozatosan felszabadítsa a hasnyálmirigyből az inzulint és így a cukorbeteg ellenőrzése alatt tarthatja klinikai tüneteit. Ezt inzulinfüggetlen diabétesznek nevezik; a hasnyálmirigy még képes inzulint termelni.

Az inzulinfüggetlen diabétesz, ami idősebb korban alakul ki és tabletta gyógyszerformával viszonylag könnyen szabályozható, az agy vízhiányának legvalószinübb végeredménye és ez egészen az idegingerületátvivő-rendszerig - különösen a szerotonerg rendszerig - befolyásolhatja annak működését. Az agy fiziológiája önműködően olyan módon reagál, hogy felfelé kezdi tolni a glükóz (szőlőcukor) küszöbértékét azért, hogy fenntarthassa saját térfogatát és energiaszükségleteit. Az agynak szüksége van a glükózra annak energiatartalma miatt és az anyagcseréjéből kialakult vízre is. A vélemények uralkodó többsége az, hogy az agyban az energiaigény nagy részéről egyedül a szőlőcukor gondoskodik. Személyes véleményem pedig az, hogy ez abban az esetben történhet meg, ha a testben só- és vízhiány van. A víz és a só abszolút lényeges elemek a hidroelektromos energia fejlesztéséhez, különösen az idegingerületátvivő-mechanizmus miatt.

A vércukorszint megváltoztatásának oka és mechanizmusa elég egyszerü. Amikor a vízszabályozás és az energiagazdálkodás kézbevétele végett hisztamin aktiválódik, egy másik, prosztaglandinoknak nevezett vegyületcsoport is működésbe lép. A prosztaglandinok egy alárendelt rendszert alkotnak a test sejtjei közötti vízelosztás céljából.

A hasnyálmirigy - egy nagyon bonyolult mirigy, ami a gyomor és a patkóbél között helyezkedik el - több mint az inzulingyártás egyedüli telepe, ugyanis nagy mennyiségü bikarbonát oldatot is termel. Ez a bikarbonát oldat a patkóbélbe ürül, hogy semlegesítse a gyomorból érkező gyomorsavat. Ez a módja a gyomorból érkezõ sav semlegesítésének. Úgy történik, hogy amíg az ingerlő anyag (a prosztaglandin „E” típusa) rövidre zárja a hasnyálmirigy felé tartó keringést, azért, hogy a bikarbonát oldat elkészülhessen, ugyanakkor természetesen gátolja az inzulin kiválasztását a hasnyálmirigyből. Ez egy nagyon szorosan működő szervo-mechanizmushoz hasonlóan működik. Minél inkább működnie kell az egyik rendszernek, annálinkább háttérbe vonul a másik.

Miért? Egyszerüen az inzulin elősegíti a kálium és a cukor sejtekbe lépését. Ugyanakkor néhány aminosav sejtbe jutását is elősegíti. A cukor, a kálium és az aminosavak bejutásával víz is kerül a sejtbe, amit az inzulin serkent. Az ilyen folyamatok csökkenteni fogják a rendelkezésreálló víz mennyiségét, ami könnyebben elérhető a sejteken kívül. A dehidrációs állapotban az inzulin működése eredménytelen lehet. A test működésében alkalmazott logika ezért a vízelosztás kétféle folyamatát egy anyag (a prosztaglandin E) szabályozása alá helyezte a hasnyálmirigy és az inzulinműködés gátlásának érdekében. Eszerint, és néhány sejt súlyos nélkülözése árán a szervezet vizet bocsát rendelkezésre, a táplálék emésztésére és a gyomorsav semlegesítésére a belekben.

Amint ez megtörténik, mikor az inzulinkiválasztás gátlás alá kerül, az agyat kivéve, a test anyagcsere folyamatai súlyosan megbomlanak. Egy dehidrációs állapotban az agy hasznot húz az inzulin gátlásából. Maguk az agysejtek működése ugyanis nem függ az inzulintól, míg a test többi sejtjének normális működése teljesen inzulinfüggő. Ha elgondolkodunk ezen, azt találjuk, hogy egy súlyos krónikus dehidrációs állapotra nézve ebben természetes logika van az inzulinfüggetlen cukorbetegség kialakulására. Miért hívják inzulinfüggetlen diabétesznek? Mert a test még gyártja az inzulint, habár néhány kémiai anyag befolyása kell, hogy elősegítse a kiválasztását.

Az inzulingátlás e jelensége a dehidrációval azt mutatja meg, hogy a hasnyálmirigy elsődleges működési területe az emésztési folyamatok vízellátása. Az inzulingátlás pedig a mirigy egy alkalmazkodási folyamata a test dehidratációjához.

A TRIPTOFÁN ÉS A CUKORBETEGSÉG

 A triptofán hatásának még a legegyszerübb magyarázata is túl bonyolultnak tűnhet. Azonban ezen aminosavról szóló néhány alapvető ismeretet szükséges megértenünk, hogy értelmezni tudjuk e könyv némely kijelentését. Ne feledjük el, a szervezet egy nagyon bonyolult kémiai üzem, ami szélsőségesen érzékeny az elsődleges nyersanyagainak áramlási ingadozására.

Az agy szerepe, hogy újjáélessze magát, amikor víz- vagy sóhiány lép fel a testben. Megnöveli a cukor szintjét a keringésben. A cukor megnövekedett szintje feltételezhetően kiegyenlíti a létfontosságu ozmotikus egyensulyt, ugyanúgy ahogy egy orvos is majdhogynem újjáéleszthet egy beteget egy egyszerü cukor és só tartalmú vizes infúziós oldattal. Szükségünk lehet felismerni egy másik egyszerü dolgot is: az ozmotikus erőket, amiknek a sejteken kívüli folyadéktérfogatot kell szabályozniuk. Ezeket elsõdlegesen a folyadék sótartalma, megnövekedett cukortartalma és néha a megnövekedett húgysavtartalma hozza létre.

De az inzulinfüggő diabéteszben súlyosabb sóhiány is felmerülhet és ezesetben az agynak nincs választási lehetősége, meg kell növelnie a cukorszintet, hogy kiegyenlítse az alacsony sószintet. Ez a folyamat egy önműködő lépés az agyműködés programjában, amit közvetlenül és közvetve a triptofán működése vezérel. Azt is kimutatták, hogy a triptofán egy alapvető aminosav, a test létfontosságu összetevője, amely át tud alakulni az eddig megismert három vagy még inkább négy lényeges idegingerületátvivő anyaggá.

Az inzulinfüggetlen cukorbetegségben szükségünk lehet különös figyelmet szentelni a megfelelő fehérjebevitelre, hogy megelőzzük a triptofánhiányt, ami gyökeres oka lehet e betegségnek. Miért? Úgy tünik, hogy a dehidráció az agyban a triptofánkészletek súlyos kimerülését, a leglényegesebb aminosav hiányát okozza. Amikor megfelelő mennyiségü triptofán van jelen az agyban, egyéb hatásai mellett, a fájdalomküszöb megemelkedik - a fájdalmakat jobban el tudjuk viselni.

Néhány cukorbeteg állat agyában a triptofántartalomszint nagymértékü esést mutat.

Mégegyszer kihangsúlyozom, a só, a cukor, a húgysav mindegyike a sejteken kívüli folyadék ozmotikus erőinek kiegyensúlyozására szolgál. A sótartalom járul hozzá legnagyobb mértékben a sejteken kívüli ozmotikus egyensúlyhoz. A triptofánnak magának a szabályozó szerepe, vagy az idegingerületátvivő rendszertől való függése, a testben megtartott só mennyiségére egy mértékadó mechanizmusként működik. A szerotonin, a triptamin, a melatonin és az indolamin idegingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) és mind a triptofánból származnak. Így a triptofán a test sófelvételének természetes agyi szabályozója. Úgy tünik, hogy az alacsonyabb triptofán szint - és ennek következményeként az idegingerületátvivő termelése - egy a normálisnál alacsonyabb sóvisszatartást fog eredményezni.

A test egy támogató mechanizmusaként az RA rendszer (renin-angiotenzin rendszer) kompenzál a só visszatartásával. A hisztamin és annak RA-rendszere különösen aktívvá válik, ha a triptofánfüggő idegingerületátvivő rendszer kevésbé közreműködő - a triptofán megnövekedett lebontása vagy hiánya miatt. Ebből következik, hogy egy sómentes vagy alacsony sótartalmu diéta nem vezet célra a diabéteszes magas vércukor kezelésénél.

Ha a vércukor szintje lesüllyed, a napi bevitt sómennyiség emelése elkerülhetetlen.

A triptofánnak emellett kimagasló szerepe van a DNS-hibás „írási” és másolási folyamatának javítómechanizmusában. Egy másik aminosavval, a lizinnel, egy hídrendszert alkotnak (a lizin-triptofán-lizin hármast), amely vágja és újból helyesen összeilleszti a hibásan átírt DNS-láncot. A triptofán e sajátsága a leglényegesebb a rákos sejtek kialakulásának megelőzésében.

Az agy triptofánkészleteinek újrafeltöltésével a hisztaminrendszer működése annak elsődleges feladatára fog visszaszorulni - egy normális működési szintre. A test sótartalma jól szabályozott lesz. A fájdalom érzékelési szintje megemelkedik. A gyomor savelválasztása normalizálódik és megfelelő ellenőrzés alá kerül. A vérnyomás is a test összes szervének és folyamatának, a veséknek, az agynak, a májnak, a tüdőnek, a gyomor- és béltraktus aktivitásának, az idegsejtekbe történő vízszűrés „zuhanyrózsa”-mechanizmusának, az ízületek és a többi szervnek és mechanizmusának megfelelő természetes szintjére áll be.

Közvetlen kapcsolat van a séta és az agy triptofánkészleteinek felépítése között. Van néhány aminosav, ami verseng az agy-vér gáton való keresztülhaladásért. Nekik is ugyanazoknak a szállítófehérjéknek a hátán kell utazniuk. A triptofán e versenytársainak a csoportját elágazóláncu aminosavaknak nevezik. A test működésében ezek az elágazó láncu aminosavak a zsírokkal együtt a nagyobb izmokban üzemanyagként használatosak. Az izmok a vérkeringésből elkezdik felcsipegetni ezeket az aminosavakat. Ennek eredményeként a triptofán agy-vér gáton való áthaladásának esélye megváltozik. Egy fő fiziológiai érték az izomaktivitásnak és az agy triptofánkészleteinek közvetlen kapcsolatában mutatkozik meg.

Az agy triptofántartalma és annak különféle „melléktermék” idegingerületátvivő rendszerei a felelősek a „test homeosztatikus egyensúlyának” fenntartásáért. Az agyban lévő triptofán normális szintje minden testi folyamatban egy jólszabályozott egyensúlyt tart fenn - ezt jelenti a homeosztázis. Az agyi triptofánellátás csökkenése az összes testi folyamat hatásfokának csökkenését vonja magával.

A depresszió és még néhány mentális rendellenesség az agy kiegyensúlyozatlan triptofánkészleteinek a következménye. A „Prozac” néhány mentális rendellenességben, különösen depresszióban használt gyógyszer, ami megállítja a szerotonin - a triptofán egyik mellékterméke - lebontását. Minden ideg megfelelően működik, ha több szerotonin van jelen. Azonban a Prozac nem tudja lecserélni a triptofán nélkülözhetetlen szerepét. Testünk triptofánkészleteinek újrafeltöltését kiegyensúlyozott diétával és szabályos vízbevitellel kell véghezvinni.

Kutatásaim azt mutatták, hogy a vízbevitel (vérhígulás) és a triptofán agy-vér-gáton keresztül szállító rendszerének hatékonysága között közvetlen kapcsolat van. A vízhiány és a vele arányos hisztamin felszabadulás megnöveli a máj triptofánlebontó folyamatának sebességét. A megfelelő vízbevitel, úgy tünik, hogy megfékezi és hatástalanítja a triptofán lebomlási folyamatát. A krónikus dehidratáció a különböző aminosavraktárak triptofán kimerülését okozza. Szervezetünk nem tudja előállítani a triptofánt, táplálékkal kell bevinnünk; az ilyen aminosavakat esszenciális aminosavaknak nevezik. Így a test hidrációja, a gyakorlatok és a helyes táplálkozás az agy triptofán tartalékainak gyarapítását segíti elő.

Egy másik gyakori, fontos eset a kóros érzékenység (idioszinkrázia), amely a fehérjelebontásban és előállításban müködik. A fehérjék az aminosavak összekapcsolásával készülnek. 20-féle aminosavból készül az összes különböző fehérje. Mindenegyes fehérjetípus különböző aminosavszámmal és sorrenddel épül fel. A keverék sorrendjétől függően mindenegyes fehérjének más és más szerepe nyilvánul meg. A fehérjét felépítő aminosavak számától és sorrendjétől függően a keverék enzimként, más fehérjék előállításában szerelőszalagként és a sejtek hidroelektromos pumpáiban energiatermelőként működhet.

A test összes folyamata az enzimeket és testfehérjéket alkotó aminosavak különleges sajátságai és „sorrendisége” által szabályozott. 8 esszenciális aminosav létezik, amit szervezetünk nem tud előállítani; ezeket a táplálékból kell „importálni”. 3 aminosavat szervezetünk csak korlátozott mennyiségben tud előállítani. Bizonyos helyzetekben ezek tartalékai is szűkössé válhatnak. A többi 9 aminosavat testünk bőségesen elő tudja állítani. Ha a tartalék-aminosavkészletek szintje egy bizonyos tartományon túl ingadozik, akkor néhány aminosav lebontásra kerül, hogy a további enzim- és fehérjegyártáshoz kiegyenlítődjön a raktárak aminosavkészleteinek aránya. Az ilyen stressz helyzetekben lebontásra kerülő triptofán tünik a legfontosabb aminosavnak.

Ám nem fogyaszthatunk ilyen vagy olyan aminosavat magában, hogy kiegyenlítsük tartalékainkat, még akkor sem, ha ismerjük a bonyolult arányokat és elágazásokat. Kellő időben az aminosavak teljes skáláját kell fogyasztanunk. Ha elővigyázatosak akarunk lenni, olyan fehérjéket kell ennünk, amelyek bőséges adagokat tartalmaznak ezekből az aminosavakból. Némely fehérjeforrás, mint például a hosszan tárolt husok, néhány aminosavban hiányossá válhatnak. A legjobb fehérjeforrások a növények csíráztatott magvai, például a lencsék, gabonák, babok, stb. - de még a tojás és a tejtermékek is, amelyek a következő csirke vagy borjunemzedéket nevelik fel.

A lencsék és a zöldbabok különösen jó aminosavraktárak a táplálkozásban. Átlagban 28 százalék fehérjét tartalmaznak, 72 százalék összetett szénhidrátot (összetett cukrokat = keményítőket) és nem tartalmaznak olajt. A táplálékoknak e típusai a legjobbak az aminosavellátás érdekében, a legmegfelelőbb arányokban tartalmazzák õket. Tulajdonképpen ezek a legjobb élelmiszerek, amelyek létrehozzák egy faj tökéletes másolatát. Az élet kezdetén a kiegyensúlyozott aminosavösszetétel a folyamat része.

Az inzulinfüggetlen diabéteszt megnövelt mennyiségü víz fogyasztásával, gyakorlatokkal és diétás kezeléssel kellene gyógyítani. A diétás kezelés során a szövetek és az agysejtek számára fontos aminosavegyensúlyról is gondoskodni kell. A sószabályozást is észben kell tartani. A cukorbetegség jó példája a következõ nemzedékre is kiható dehidráció okozta károsodásának. Miután a dehidráció hatása cukorbetegséget kelt, amit az idősebb nemzedék soraiban figyelhetünk meg, de gyakran még megfordítható állapotban van, a kór legsúlyosabb és többször szervezetileg is károsító (visszafordíthatatlan) fajtáit az utódok öröklik. A fiatalkori diabéteszt ugyanúgy kell megközelíteni, annak korai megelőző kezelésével, mielőtt tartós szervezeti károsodás lép fel. Emlékeznünk kell, hogy a genetikus átirási-folyamat mechanizmusa (a DNS-átírás) - különösen az anyában - ha az aminosavtartalékok kiegyensúlyozatlan szintjei befolyásolják, egyformán megnyilvánulnak az utódban is. Valójában így alakul ki a genetikai károsodás és az örökölt betegség. A következõ bekezdésben egy tipikusan ilyen folyamatról olvashatunk.

AZ INZULINFÜGGŐ CUKORBETEGSÉG

 Az inzulinfüggő cukorbetegségben a hasnyálmirigy inzulintermelő képessége elveszett. A betegség ellenőrzés alatt tartásához rendszeres napi többszöri inzulininjekciók alapvetően szükségesek. Ezt az állapotot már valamivel jobban megértették.

A fehérjelebontás folyamatán belül, hogy a szervezet mozgósítani tudja az aminosavtartalékokat, a kortizonfelszabadító-mechanizmus elősegíti az IL-1 (interleukin) nevezetü anyag kiválasztását. Az IL-1 egy idegingerületátvivő anyag. A kortizonfelszabadító-mechanizmus és az IL-1 termelés között egy kölcsönös erõsítőhatás van (szinergikus hatás). Az IL-1 egy további alárendelt anyag, az IL-6 kiválasztását segíti elő. Így az IL-1 termelődés egyidejüleg az IL-6 termelését is elősegíti. Sejtkultúrákban kimutatták, hogy az IL-6 pusztítja az inzulintermelő sejtek szerkezetét. Az IL-6 nevü anyaggal kezelt sejtek nem termelnek többé inzulint. Feltételezem (és már közzétettem ezt a nézetet), hogy a tartós dehidratáció és a szervezetbeni aminosavlebontás ellenőrizetlen zavarai tehetők leginkább felelőssé a hasnyálmirigy bétasejtjeinek (az inzulintermelő sejteknek) pusztulásáért. Így a dehidráció és a stressz fiziológiájának dehidráció-elősegítő folyamata tehető végül felelőssé az inzulinfüggő diabétesz kialakulásáért.

Tehát a paradigma-eltolódás tudományosan megmagyarázhatja a víz szerepét a betegségek megelőzésében és/vagy a gyógyításában. A stresszes folyamatok és a társult dehidrációs károsodások megelőzésére a szigoru és tökéletesen rendszeres vízbevitel hatására a test jólétének fő irányítói és felügyelői - a triptofán és annak idegingerületátvivő származékai: a szerotonin, a triptamin és a melatonin - megfelelően csoportosulnak, hogy minden biológiai folyamatunkat megfelelően irányíthassák. Az egyszerü fehérjékkel történõ kiegyensúlyozott aminosavbevitel biztonságossá teszi a szervezet ilyen jellegü ellátását. A rendszeres napi séták szabályossá teszik az izmok működését, és minden, a szorongásos és érzelmi stressz által létrehozott fiziológiai folyamatot helyrehoznak.

A fenti három követelmény a leglényegesebb és legalapvetőbb „öregedés késleltetõ” óvintézkedés. Ezek nagyon fontos lépések a jó egészség irányában, a jól hidratált, egészséges bőr érdekében, aminek nagy szüksége van a vízcserére és ami többek között a nagy mennyiségü környezetbe távozó vizet is pótolja. Ilyenkor a véredények végre elláthatják igazi sejttápláló szerepüket.

Amikor a test jól hidratált, egy kielégítő szexuális élet és egy nagyon jó libidó fiziológiai és hormonális előfeltételei jönnek létre. Ráadásul, az „esemény” előtti egy vagy két pohár víz a férfiaknál egy biztos és kitartó erekciót idéz elő, ami a részvétel örömét is fokozza a hölgyeknél.

KRITIKA

 Dr. F. Batmanghelidj egy remekművet írt a vízről az egészséggel kapcsolatosan amely a kutatásait képezte. A könyv címe: A tested vizért kiált. Dr. Batmanghelidj az általánostól eltérően, testünk egészségét a szervezetünk, a sejtjeink működéségez szükséges, elegendő mennyiségü víz ivásához köti. Nagyon fontos megállapításokat tett. Ugyanakkor néhány dologban nem vonatkoztatott el az általános orvoslás hagyományaitól, dogmáitól. Az itt következő példa a zsírral kapcsolatos, amely a köny VÍZKÚRA címü fejezetéből egy idézet:

"... A betegségmegelőzés ilyen megközelítésében nem lesz szükségünk szigorú étrendi szabályozásra, hogy szabályozni tudjuk ezt vagy azt a klinikai tünetet, feltéve persze, ha a vízfogyasztás megelőzi a táplálékfelvételt. Azomban erősen tanácsolható a zsíros és sült ételek korlátozása. A zsírok zsírsavakká alakulnak át és a vérkeringésbe kerülnek. A zsírsavak helyettesítik (és kiszorítják) a triptofánt az albuminon. Ha a szervezet teljes triptofánmennyiségének 20 százaléka szabadon kószál a vérben, a máj megtámadja és lebontja a szabad triptofánt. Ezáltal egy idő után a zsíros ételek kimerítik a test triptofánkészleteit. Ez az egyik legfontosabb ok, amiért a zsíros ételek nem tesznek jót az egészségnek. ..."

Dr. Batmanghelidj a könyvében hosszan beszélt a triptofán fontosságáról, mint a szervezetünk folyamatainak meghatározó anyagáról. A szavaiban nincs okunk kételkedni, hiszen ugyanazt rajta kívül is még több kutatási eredmény is alátámasztja.

Dr. Légrády Péter, kutatásait az emésztésnek szentelte, amiről könyvet is írt Tojás, táplálkozás, egészség címmel. E mű - ellentétben a témáról fellelhető legtöbb irománnyal, részletekbemenő, preciz, pontos képet fest az emésztésről. Az emésztés minősége az egyik legfontosabb tényező az egészségünket illetően, s az nem képzelhető el elégséges zsiradék nélkül:

"... a fő tápanyagcsoportok közül nyilvánvalóan csak a zsírok rendelkeznek a cholecytokinin termelődését és fölszabadulását, így a közös záróizom (az epevezeték és a hasnyálmirigy vezetékének közös záróizmának a - megj. Szennai) kinyílását és tartós nyitva maradását jelentős mértékben kiváltó hatással, ami az emésztési folyamat tökéletes végbeviteléhez elengedhetetlenül szükséges mozzanat."

Általánosságban egy felnőtt embernek egész napra ~70 g zsiradék bevitelét ajánlják. Ez a mennyiség azomban kevés, - Légrády doktor kutatásai szerint csupán egyetlen kiadós étkezéshez elegendő.

Viszont kell lenni egy igazságnak, amibe "beleférnek" a tudósok megállapításai. Ezt az igazságot Szendi Gábor könyvében találjuk meg (a címe: Paleolit táplálkozás), melyben alapos részletességgel írt az orvostudomány tévelygéseiről és azon belül többek között arról is, hogy az ú.n. nyugati típusu táplálkozás a betegségeink gyökere, mert az ajánlás általánosan elfogadott arányai, amely a szervezetünknek ill. a sejtjeinknek a sok-sok évezred-évmillió alatt kialakult igényeit nem, vagy tévesen veszi figyelembe, mert messze több szénhidrát fogyasztását írja elő és ugyanakkor a szükségesnél lényegesen kevesebb fehérjebevitelt enged, miközben az ajánlott mennyiségeknek éppen a forditottja lenne megfelelő. (Valójában, mintegy 40-45 energia-százalék fehérje, 15-20%-nál nem több szénhidrát és 35-40% zsiradék napi bevitele lenne kivánatos.)

Ez lehet az oka annak, hogy a természeti népek a betegségeket alig ismerik: Az ő táplálkozásuk bőséggel tartalmaz zsiradékot ami a jó emésztés feltétele, s ugyanakkor elegendő fehérjét is, s így nem szenvednek hiányt az oly fontos triptofánban sem.

Szendi Gábor is rendkívül alapos munkát végzett és az állításait minden esetben számos kutatási eredménnyel is alátámasztotta. Ám mégis, megeshet hogy itt-ott Szendi megállapításai is némi kiigazításra szorulnak.

Szendi szerint a gabonákat, a hüvelyeseket, a cukrot és a tejet, tejtermékeket teljes egészében ki kellene hagynunk az étrendünkből, - amit azomban előbb nem árt jól végiggondolni....

A cukor kiiktatásának a fontosságával egyetérthetünk. Viszont a gabonáról, a hüvelyesekről és a tejtermékekről van mit megfontolni.  A cukor a természetben ilyen töménységben nem létezik. Sok kutatás bizonyítja a szervezetre gyakorolt rendkívül káros hatásait.

Szendi szerint (s még többek szerint is) a tej a tehén borjának való, másik faj tejét inni nem egészséges. Ezzel szemben azomban, a többi (állat)faj nem azért nem isssza egy másik faj tejét mert az egészségtelen volna a számára, hanem azért, mert egyedül csak az ember képes fenntartani akár a tehénnek vagy bármely fajnak a tejelőképességét. A kutya, a macska és az összes többi állat is szivesen megissza a tehéntejet (is) és attól nem lesz beteg, akkor sem, ha azt huzamos ideig teszi. Az ember se amiatt betegszik meg a tejtől mert a tej egészségtelen, hanem attól, ha hiányzik a szervezetünkből a tejcukorbontó enzim.

Az emberek nagyobb hányada élete végéig képes megemészteni a tejet. Amiért mégis jobban tennénk ha mérsékelnénk a tejfogyasztásunkat, az sokkalinkább a kálciummal függ össze. (Itt utalok a "A tej" menüpont alatt olvashatókra.)

S vajon, miért kellene kerülnünk a tejből erjedéssel készült ételeket? Az aludttej, (a kefír és a joghurt is,) a probiotikumok legjobb forrása!

A bio-elektronikai szempontból redox-potenciálu ételek (de leginkább a vízben lévő klór) - a redukáló hatásuk révén a szervezetünk elektronaktivitását csükkentik, velük szemben az erjedéssel készült ételek viszont növelik: aludttej, savanyukáposzta, kenyérmust.

A tejzsír sem egészségtelen. (Lásd a "A tej" menüpontot.) A sajtban pedig K2-vitamin is van, amit meg a bélrendszerünk megbetegedései esetén nem nélkülözhetünk.

A hüvelyesek nagy mennyiségü lektint a tartalmaznak, ám mégsem biztos az hogy ezért ki kellene hagyjuk azokat az étrendünkből.

Dr. Batmanghelidj ezt írja:

"... Kellő időben az aminosavak teljes skáláját kell fogyasztanunk. Ha elővigyázatosak akarunk lenni, olyan fehérjéket kell ennünk, amelyek bőséges adagokat tartalmaznak ezekből az aminosavakból. Némely fehérjeforrás, mint például a hosszan tárolt husok, néhány aminosavban hiányossá válhatnak. A legjobb fehérjeforrások a növények csíráztatott magvai, például a lencsék, gabonák, babok, stb. - de még a tojás és a tejtermékek is, amelyek a következõ csirke vagy borjú nemzedéket nevelik fel. A lencsék és a zöldbabok különösen jó aminosav raktárak a táplálkozásban. Átlagban 28% fehérjét tartalmaznak, 72% összetett szénhidrátot (összetett cukrokat = keményítőket). A táplálékoknak e típusai a legjobbak az aminosav ellátás érdekében, a legmegfelelőbb arányokban tartalmazzák őket. Tulajdonképpen ezek a legjobb élelmiszerek, amelyek létrehozzák egy faj tökéletes másolatát. ..."

A triptofán nélkülözhetetlen a jó egészséghez. S a hüvelyesek a triptofánnak is kiváló forrásai. Ugyanakkor, tény hogy a hüvelyesek legtöbbjében jelen van egy méreganyag is (phasin), ill. a lektinek. Ennek ellenére, a babfélék jól beilleszthetők az étrendbe, annális inkább, hiszen ma már ismerünk olyan ételeket/anyagokat, amelyek a lektinek ellen hatékony védelmet nyujtanak. Ilyen pl a fehér fűzfából készült kivonat (a természetes aszpirin, - mellékhatások nélkül), valamint az orvosi kálmos teája, különösen ha társítjuk fehér fagyöngygyel is. A phasin meg a főzés során lebomlik....

A gabonák közül többen egy olyan fehérje található, amellyel szemben hosszutávon allergia alakulhat ki. (Glutén.) Szendinek abban teljes mértékben igaza van, hogy ha teljesen kizárjuk az étrendünkből a gabonát, akkor sokkal kevesebb megbetegedéssel kell(ene) számolnunk. Tény az, hogy a gabonát néhány tizezernél nem több év óta fogyasztja az ember, s az eltelt idő viszonylagos rövidsége miatt nem alakulhatott ki bennünk a képesség a megemésztésére. De az is tény, hogy néhány évszázaddal ezelőttig lényegesen kevesebb betegség volt a rovására írható annál, mint ma.

A gabona gluténje = a sikértartalom, amelynek a növelésére törekvés irányult az elmult századokban. Az pedig oly jól sikerült, hogy a mai buza- és a többi gabona sikértartalma nagyságrenddel több mint az elődjéé. S innen már csak egy lépés ama kézenfekvő gondolat, hogy akkor miértis kellene teljesen lemondanunk az évezredes hagyományról, amikor elég lenne az is, ha az ősi gabonákat termelnénk és azokat mértékkel fogyasztanánk? (A tévedések elkerülése végett: A teljeskiőrlésü gabona is ugyanannyi glutént tartalmaz és a mára ismét divatba jött tönköly is amely inkább csak a nevében azonos az eredetivel....)

"Csökkentsük a zsírfogyasztásunkat! Együnk kevesebb sót!" - Szólnak a hamis ajánlások.... De szerencsére egyre többen ébredünk rá, hogy nem az orvosi dogmák szolgálják az egészségünket, hanem az, ha követjük a testünknek, a sejtjeinknek a valós igényét! Sajnos, érdekek füződnek ahhoz hogy ne tudjuk meg a igazságot egy-egy kérdésben, ezért nem könnyü megtalálni egyáltalán, azt hogy mi is a szervezetünk valós igénye.


Szennai László

Forrás: http://egeszseghazugsagso.freewb.hu/cukorbetegseg

Egyes kiemelések a szövegben tőlem. >Zoli<

(1. oldal / 3)
Megjelent: 16849 alkalommal

Hozzászólások  

 
úgyistudodki
#1 cukorúgyistudodki 2018-12-16 16:42
Az "irástudók" mindig elfelejtik megjegyezni,hogy az 1-es és 2-es számú cukorbetegségért, és a szívbetegségek harmadáért a coxsackie b- vírus a felelős! Hétköznapi körülmények között a napi kalória bevitel 50%-a fehérje, 20% szénhidrát,30% zsírnak kellene lennie. Ehejett mit harsognak a háziorvosi rendelőkben lévő plakátok, orvosok(?). ? Hogyan mer valaki függetelenül attól,hogy mi a végzettsége,pláne ha a hivatása(?) orvos, olyat javasolni,ami az Ember kárára van? A szénhidrátok teljes elhagyása, helyette zöldség,gyümölcs,vagy ezek levének fogyasztásával max 6 hónapon belül kilehet gyógyulni a cukorbetegségből! Ahogy klórdioxid,vagy hidrogén-peroxid fogyasztással is!! Omega 3 hiány következtében az omega 6 épül be a helyére, vagy akár az agyba is, ami az IL 4-es és 6-os gyulladási faktorok számát növeli. Nem véletlen adnak kedélybetegeknek,agresszívekne k omega 3-at. Gyulladáscsökkentő hatása miatt.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 69.6%Norway 1.2%
Romania 5.4%Canada 0.9%
United States 3.9%Sweden 0.8%
Ukraine 3.3%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Germany 2.2%Netherlands 0.3%
United Kingdom 2%Australia 0.2%
Slovakia 2%Kuwait 0.2%
Serbia 1.3%Italy 0.2%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 673
This Week: 673
Last Week: 6071
This Month: 673
Last Month: 37944
Total: 2408443

Belépés